Az idősebb gazdák problémáin segít a fiatal falugazdász

Hogyan került kapcsolatba a Falugazdász-programmal, és miért döntött úgy, hogy felvállalja ezt a munkát?

Már a főiskolán szembesültem azzal a problémával, hogy milyen gondot okoz a gazdák számára az adminisztráció. Így a tanulmányaim mellett elvállaltam, hogy segítek a gazdáknak a permetezési napló vezetésében. Ezáltal egyre több termelővel kerültem kapcsolatba, akikkel kiváló munkakapcsolatot építettem ki az évek során. Az egyik gazdától hallottam a Szlovákiában elindult Falugazdász-programról, konkrétan ő hívta fel rá a figyelmem és biztatott, hogy jelentkezzem, mert szerinte kiváló falugazdász lehetnék. Így történt, hogy később elküldtem az életrajzomat, és a megbeszélésen megfeleltem az elvárásoknak, kiválasztottak a pozícióra.

Mi a pontos feladata?

Falugazdászként a gazdák és a vidéki lakosság által megfogalmazott kérdéseket, gondokat is összegyűjtjük, és ezeket a megfelelő intézményekhez és szakmai szervezetekhez továbbítjuk. Feladatunknak tartjuk tájékoztatni, segíteni a gazdákat a közvetlen támogatások és a közvetett pályázati kifizetések feltételeiről, valamint a földtörvényben történő változásokról. A gazdák fellélegeznek, miután tájékoztatjuk őket, hogy mi mindenben tudunk nekik segíteni. Hatalmas segítségként jellemzik a Falugazdász-hálózatot, mivel szokták mondani, „mi a földműveléshez értünk, nem a papírozáshoz”. A 2019-es év sok meglepetést és változást hozott a gazdák számára, gondolok itt a földtörvény módosítására, a Baross-pályázatra, a területalapú támogatásokkal összefüggő ellenőrzésekre. Ezekre falugazdászként előre fel kellett készítenünk a gazdákat. Ezért biztatni is szeretném a komáromi régió gazdáit, hogy keressenek fel problémáikkal (0905 515 166).

A Szlovákiai Agrárkamara központjából naprakészen kapják a tájékoztatásokat az időszerű témákról, azok kezelésével kapcsolatos teendőkről, így segíteni tudnak a megoldásban. Mennyien igénylik szolgáltatásaikat?

Sokan, ugyanis a gazdák nagy része az idősebb korosztályhoz tartozik. Ők azok, akik még nem tanultak számítástechnikát, nem érdekli őket a különböző közösségi hálók és megannyi elektronikus platform. Éppen ezért számukra nagy segítség, hogy a Falugazdász segítségével sikeresen kérvényezhetik a területalapú támogatást. Az idei év pedig különösnek mondható, ugyanis a Covid-19-járvány miatt a kifizető ügynökség szigorú korlátozásokkal fogadta a kérvényezőket, inkább mindenkit arra biztatott, hogy elektronikusan és postán küldjék el a kérvényeiket. A területalapú támogatások kérvényezésében személyes tapasztalatként mondhatom, hogy sokan kerestek és természetesen előre egyeztetett időpontban fogadtam és segítettem a hozzám forduló gazdákat.

Sajnos térségükben a gazdák még nem használják ki kellőképpen az egymás közötti kölcsönös összefogásban rejlő lehetőségeket. Pedig a források költséghatékony kihasználásának esélye a kölcsönös együttműködésben rejlik, nálunk egyelőre még a széthúzás, az „önálló/csak magad” gazdálkodás mindenhatóságába vetett hit az uralkodó. Mit tud tenni a falugazdász ezen a téren?

Igen, sajnos én is tapasztalom az összefogás hiányát. A múltbéli „szövetkezesítés” sajnos rányomta a bélyegét a mezőgazdaságra, amikor is erőszakkal beolvasztott az akkori rendszer minden vagyont, földet a „közösbe”. A változást a fiatal generációnál tapasztalom, ők már nyitottabbak a kölcsönös együttműködésre. Én a családi gazdaságok fontosságában hiszek, ahol több nemzedék megélhetése volt biztosítva a mezőgazdáságból, és ahol jellemző volt az összefogás, a kölcsönös segítség. Kisebb területen gazdálkodtak, a szántóföldi növények biztosították az állattenyésztés számára a takarmányt, melyet feldolgoztak így saját termékeiket hozzáadott értékkel értékesítették helyhez kötötten. Falugazdászként természetesen mindenképp az összefogásra buzdítom a magyar gazdákat. Jó példa erre Erdély, ahol több kistermelő egységbe tömörül, különböző pályázatokból közösen megveszik a szükséges munkaeszközt, és közös megegyezéssel elosztják és végzik a munkafolyamatokat.

Czigler Mónika, Miriák Ferenc