Az eldeformálódott sárgarépa okai

Mielőtt elvetnénk, érdemes csávázni a pici magokat Trifender és Chitopron 5%-os keverékkel, ez a csírázó magocskákat serkenti és védi. Vetéssel egyetemben a rovar kártevők ellen szórjunk a sorba SoilTonicot, hogy ne keljen később arra ébrednünk, hogy eltűntek a növénykék.

Természetesen sok minőséggel kapcsolatos panasz is előjön, amely részben a szakszerűtlen talajművelésre, a pontatlan növényvédelemre és tápanyag-utánpótlásra vezethető vissza. A gyökérzöldségek csoportját (sárgarépa, petrezselyem, paszternák, zeller, cékla, téli retek) mint nagy tápanyagigényű növényeket szokták jellemezni. Noha a fajlagos igény tekintetében (1 tonna termés előállításához szükséges NPK tápanyag/kg-ban) jelentős különbség van (1. táblázat), a hosszú tenyészidejű, őszi, tárolási és ipari fajtákra az átlagosnál magasabb nitrogén- és káliumigény a jellemző. A fajon belül – azaz az egyes fajták között – sok esetben nagyobb különbség van, mint az egyes zöldségfélék között, ami a tenyészidő hosszából és ebből következően a jelentős termésmennyiség-különbségből adódik.

A nitrogént tenyészidőben levélre adagolva már a kezdetektől, azaz mihelyt kikelt a növényünk, kezdjük el adagolni, mégpedig amazoN alkalmazásával, és ezt érdemes 7-12 napos időközökben megismételni. Az amazoN leköti a levegőből a nitrogént, a növény pedig annyit vesz fel belőle, amennyivel nem kelti fel a rovar- és a gombakártevők érdeklődését. Azaz nincs túladagolva nitrogénnel és ezért nem kezd idő előtt rothadni. A káliumot PowerOf-K készítménnyel tudjuk jól utánpótolni, ezzel a készítménnyel közben kordában tartjuk a lisztharmatot is, vagyis egy csapással két legyet ütünk.

Rossz kelés

A rosszul előkészített termőtalaj, a pontatlan tápanyagellátás számos fejlődési rendellenességet okoz, torz, értéktelen termés kialakulásához vezet. Az apró olajos magvak, mint a petrezselyemé vagy a sárgarépáé, optimális feltételek mellett is vontatottan kelnek, aminek alapvető oka, hogy lassan veszik fel a vizet, hosszú idő alatt duzzadnak meg.

A rossz minőségű magágy, a cserepesedésre hajlamos talajfelület, nemegyszer pedig a mély vetés tovább rontja a kelési esélyüket. Ha SoilTonickal együtt vetjük a magocskákat, a SoilTonicban lévő zeolit nagyszerűen megtartja a vizet és így nemcsak a talajkártevők ellen nyújt biztonságot, de a kiszáradás ellen is. Ismét két legyet egy csapásra üthet a készítménnyel. De vigyázat! Gyakran előfordul, hogy a magas induló tápanyagtartalom is – pl. nagy adagú starter műtrágya – hozzájárul az elhúzódó, esetenként gyenge, hiányos keléshez. Azaz egyszerűbb elkészíteni már most ősszel a talajt mondjuk a komposzt bedolgozásával a talajba, és egy kis BiogeN nevű baktériummal segíteni a szétmorzsolódás folyamatát, amely épp vetésre szétszedi a komposztban lévő még fás részecskéket. Így kiegyensúlyozottabb lesz a startolás tavasszal.

Deformálódott sárgarépa és petrezselyemgyökér

A gyökérzöldségféléket – ellentétben a burgonya-, a kabakos- és a káposztafélékkel – nem soroljuk a talaj minőségével szemben különös igényeket támasztó fajok közé, amelyeket minden esetben az öntözött és a szerves-trágyázott vetésforgószakaszban célszerű elhelyezni. Mégis számos fejlődési rendellenesség vezethető vissza a rossz szerkezetű termesztőközegre, mindenekelőtt a nehéz tömör talajokon felületesen, sekélyen elvégzett őszi talajművelésre. A petrezselyem esetében gyakrabban, de a sárgarépánál is tapasztalható termőtesttorzulás, amit okozhat fonálféreg-fertőzés is (ellene a SoilTonic készítmény hatékony), de döntően a tömör, rögös, sekélyművelésű talajnak tulajdonítható.

Öntözetlen területeken, száraz évjárt esetén, kötöttebb talajokon ugrásszerűen megnő az úgynevezett „ szegletes termések” aránya, ilyen esetben a répatest keresztmetszete nem kerek, hanem lapos, „szegletes” lesz, ami ipari répák esetében nem, de friss fogyasztásra szánt árunál jelentős értékcsökkenést okoz.

Feldolgozáskor derül ki a szívrothadásos betegség

A gyökérzöldségfélék ismert betegsége a szívrothadás, amelyet a bórnak, mint fontos mikroelemnek a hiánya vált ki. Zellernél és sárgarépánál gyakrabban, petrezselyemnél és reteknél ritkábban fordul elő a jelenség, a gyökértermés közepének barnás üregesedése. Főleg meszes, lúgos talajon alakul ki, ahol nem is annyira a bór hiánya, sokkal inkább a felvétel (növénybejutás) nehézsége a betegség oka.

Ezt orvosolhatjuk a Trifender hasznos gombakészítménnyel, amely segíti a mikroelem hozzájutását a gyökéren keresztül. Néhány mikroelem esetében, így a bórnál is, akárcsak a hormonhatású készítményeknél kicsi a mennyiségbeli különbség a még kedvező hatású és a már mérgező adag között. Nem véletlen, hogy a szaktanácsokban gyakran felhívják a termesztők figyelmét a bórmérgezés veszélyére. Ezért olyan bórtartalmú lombtrágyák használata javasolt, ahol nem túl sok a bór. Ilyen a BorOil. Ha már a bórhiány észlelhető, egyértelmű tünetei vannak, a lombtrágyázás nem segít! Ott, ahol a kialakulása várható, megelőző védekezést célszerű alkalmazni, mégpedig a növényvédelmi permetezések alkalmával, vagy külön is használhatunk bórtartalmú lombtrágyát (BorOil), amit ismételten, több alkalommal juttassunk a növényre. Ebben az esetben a nagyon jó ragasztó hatásának köszönhetően a BorOil javasolt az amazoN vagy a PowerOf-K mellé.

Csavarodott gyökér

Gyakran előfordul, hogy több répa vagy petrezselyemtermés összecsavarodik, aminek következtében a termések erősen deformálódnak. Oka az optimálisnál sűrűbb vetés, a soron belüli egyenlőtlen tőtávolság-megosztás, vagy az egyelés elmaradása. A várható kár már a kelést követő hetekben látható, és meg is előzhető azzal, ha a fajtának szükséges tőtávolságra kiritkítjuk az állományt.

Repedt gyökérzöldség

Néhány évben tömegesen jelentkezik a répa repedése, ami a sok, későn érkező csapadéknak tudható be, de hasonló tünetek alakulhatnak ki egy átlagosan csapadékos évben is, ha a nitrogén fejtrágyázására fölöslegesen nagy adagban, későn kerül sor (ezért javasolt az amazoN használata, hiszen az optimalizálja a nitrogénellátást).

Ez ellentmondani látszik annak a szabálynak, mely szerint a répának fokozatosan kell növelni a talajban a tápanyagszintet, ugyanis kezdetben 2-3 hónapon keresztül alig van tápanyagfelvétel, nyár közepétől pedig igen intenzíven növekszik a tápanyag-hasznosítás. Szeptember közepére, végére be kell fejezni a N-fejtrágyázást annak érdekében, hogy ne legyen nagy a romlásból adódó tárolási veszteség, és fokozatosan mérsékelni kell az öntözést is. A termésrepedés elkerülése miatt használjuk az amazoNt.

www.biotomal.sk