A nélkülözhetetlen sárgarépa

Kétéves növény, első évben tőlevele és főgyökere fejlődik ki, második évben jelenik meg a magszára. Az ernyősvirágúak családjába tartozik. Nagyon sokat fogyasztott zöldség, nélkülözhetetlen a konyhában, hiszen mással nem lehet pótolni, nálunk mégis kevesen vannak, akik nagyban termelik. Manapság a nemesítési technológiák is a gazdák segítségére sietnek, hogy azokat a fajtákat kínálják, amelyek iránt növekszik a kereslet. Ez vonatkozik az ízre, külalakra, nagyságra, de még a színre is. Nálunk leginkább a narancssárga változata használatos, de sárga, fehér, egzotikus lila és fekete színű répával is találkozhatunk. Ugyanígy változó az alakja is, nemcsak hosszúkás, hanem kerek is lehet, az utóbbi években pedig nagyon közkedvelt a bébi sárgarépa is. 

A sárgarépa nemesítése már a 16. században megkezdődött. A legismertebb és legkedveltebb fajta még ma is a Nantesi, amely 1864 óta található meg a piacon. A felvásárlók a méret, külalak, szín és nagyság mellett nézik például azt is, hogy milyen a sárgarépa végződése. A termelő számára viszont az is fontos, hogy felszedéskor ne legyen hajlamos a törésre. A piaci értékesítést továbbá az is gátolja, ha a répa nyaka zöld, ezért a termelők az olyan fajtákat részesítik előnyben, amelyek erre nem hajlamosak.

Amellett, hogy az ilyen igényeknek megfelelő fajtát válasszunk, még figyelembe kell venni a tenyészidő hosszát is. Friss fogyasztásra a 80 napos tenyészidejű, tárolásra a 180–200 napos tenyészidejű fajták ajánlottak. Van emellett átmeneti fajta is, a középkorai (90–100 nap), a középkésői (100–120 nap) tenyészidejű. A tenyészidőtől függően változó a répa belső szerkezete, a tárolásra alkalmas fajtáknál tömött és hosszú a répatest. A rövid tenyészidejű fajták másodvetésként is termeszthetők.

A vetési idő, illetve tenyészidő szintén a nemesítés függvénye, de általánosságban elmondható, hogy a sárgarépa hidegtűrő növény, a csírázás már 4–8 °C hőmérsékleten megkezdődik. Általánosságban elmondható, hogy már áprilisban vethető, viszont próbálkozások vannak a novemberi vetéssel is. Azzal azonban számolni kell, hogy mivel nehezen veszi fel a vizet, 3-4 hétig is eltarthat a csírázása. Egyébként ekkor van szüksége a legtöbb vízre is, később pedig a gyökértest kialakulásakor. Az öntözésnek nemcsak a fejlődés szempontjából van fontos szerepe, a vízellátás hat az ízre is.

A szép és nagy méretű gyökér fejlődéséhez fontos betartani a vetésforgót. Napos, illetve félárnyékos helyet kedvel. Ahhoz, hogy jól fejlődjön, 16–18 °C-ra van szüksége. Kedveli a laza, mérsékelten meszes talajt. A sárgarépánál fontos, hogy a talaj porhanyós, laza legyen, és természetesen gyommentes. Meghálálja a kapálást, ezért is áldoznak a nagyobb gazdaságok akár komoly összegeket is a korszerű technikára, amellyel megfelelően tudják porhanyósítani a talajt.

(-er)