Átlagos gabonatermés, kevesebb kukorica és napraforgó

A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) felmérései szerint éves vetületben a mezőgazdasági termőterületeknek mintegy 10 százalékát érintik olyan természeti csapások, amelyekkel szemben a gazdák nem tudnak védekezni. „Legyen szó aszályról, jégverésről, vagy viharos erejű szelekről. Az utóbbi néhány évben jelentősek a mezei pockok és a vaddisznók által okozott károk is” – sorolta Emil Macho, az SPPK elnöke. A zabot kivéve tavaly valamennyi kalászos gabonafélét nagyobb területen termesztették a gazdák, mint egy évvel korábban.

Búzát 400 ezer hektáron termesztettek

Szlovákiában 1,9 millió hektárnyi a mezőgazdasági földterület, ebből 1,4 millió hektár a szántó. Tavaly az országban mintegy 400 ezer hektáron termesztettek búzát, az átlagos hektárhozam elérte a 4,9 tonnát. Ez hozzávetőlegesen 8 százalékkal kevesebb az előző évi termésnél, és gyengébb eredmény az utolsó öt év átlagánál is.

Az országban együttesen vagy 2 millió tonnányi élelmiszeripari és takarmánybúza termett. A hazai szükségletek 800 ezer tonnával fedhetők, a többit exportálja Szlovákia. Az értékesítési árak minden bizonnyal nem örvendeztetik meg a termelőket, aminek fő oka a nyugat-európai túltermelés. Elsősorban Franciaországban termett jelentős mennyiségű búza, s ezzel a gallok az ország eddigi második leggazdagabb hozamát érték el. Európában búzából terméstöbbletet jegyeznek, s ennek többek között az a következménye, hogy a szlovákiai gazdák nem érnek el olyan gazdasági eredményeket, amilyeneket szeretnének. A kenyérgabona minősége is függ az egyes régiók éghajlati viszonyaitól, elmondható, hogy viszonylag komolyak az eltérések.

Az utóbbi évi hozamokhoz viszonyítva tavaly gazdagabb volt az árpatermés. A növénykultúrát 125 ezer hektárról kellett begyűjteni, az őszi vetésű árpa 4,94, a tavaszi pedig 5,44 tonnás hektáronkénti átlaggal szolgált. „Ez a termés jobb az utolsó öt év átlagánál, sőt, a tavalyit 14 százalékkal körözte le. Viszont gondok vannak a sörárpa minőségével. Ebből eredően újfent behozatalra szorul majd az ország sörárpából” – nyomatékosította Macho.

Elegendő cukorrépa

A rozs átlagos hektárhozammal, 3,6 tonnával szolgált, ami az előző évihez képest 2 százalékos többletnek felel meg. Zabból viszont kevesebb termett, mint egy évvel korábban, a visszaesést 5 százalékban jegyezték a statisztikák összeállítói. Az utolsó öt év átlagához viszonyítva 7 százalékos a terméscsökkenés.

Az olajrepce gyengébb terméshozamokkal szolgált az előző évihez viszonyítva. A 145 ezer hektáron termesztett növénykultúra hektáronkénti átlagban 2,8 tonnát termett, ami 5 százalékos visszaesést jelent a 2018-ashoz képest, míg az utolsó öt év átlagával összevetve 9 százalékos a terméskiesés.

A szlovákiai cukorrépa-termesztők a betakarítás során mintegy 1,3 millió tonnányi terméssel számoltak. Az országban 213 termelő foglalkozik a fehér arany alapanyagának a termesztésével. Tavaly a cukorrépa termőterülete meghaladta a 22 300 hektárt. A tavalyi cukorgyártás szeptember első hetében indult be Szereden, majd a jelzett hónap közepétől a hőlaki (Trenčianska Teplá) cukorgyárban is nekiláttak a gyártásnak. A honi termelők fölényesen biztosítani tudják a hazai piac teljes ellátását, sőt, exportra is képesek termelni. Együttesen hozzávetőleg 180 000 tonna cukrot állítanak elő a két gyárban. Peter Závodský, a Szlovákiai Cukorrépa-termesztők Szövetségének igazgatója kiemelte, hogy a honi cukorrépa-termesztést az érzékeny agrártermékek besorolásában kell hagyni, és kiemelten támogatni a répa termesztését. „Mindenképpen stabilizálni szükséges a 22 500 hektárnyi termőterületét és állandó támogatást biztosítani az elkövetkező európai Közös Agrárpolitika teljes időszakában” – részletezte Závodský.

Jana Holéciová, az SPPK szóvivője kifejtette, hogy Szlovákia 120 százalékos cukor-önellátottságról beszélhet, és pozitív külkereskedelmi mérleggel rendelkezik.

„Vetőmagnak termesztett kukoricából, takarmányozási célokra szánt kukoricából, továbbá napraforgóból és cukorrépából is gyengébb a termés az előző évnél. Ezzel szemben a burgonya gazdagabban terem” – erősítette meg Jana Morháčová, a Statisztikai Hivatal szóvivője a tavalyi évet mérlegelve.

A hivatal előzetes becslése szerint szemesnek termesztett kukoricából mintegy 117 100 tonnával, azaz 7,7 százalékkal kevesebb a termés az előző évihez viszonyítva. A tavalyi eredmények annak ellenére gyengébbek, hogy a kukorica termőterülete 11 százalékkal bővült a korábbi évi mutatóhoz képest, s meghaladta a 198 ezer hektárt. A takarmányozási célokra termesztett kukoricánál mintegy 5,3 százalékos a kiesés, s együttesen csaknem 2,25 millió tonnányi termésre lehet számítani. Az átlagos hektárhozam 30,3 tonna körül alakul, ami négy százalékkal több, mint az utolsó öt év átlaga volt.

Bővült a burgonya termőterülete

Burgonyát a gazdák tavaly 17 százalékkal nagyobb területen termesztettek, mint 2018-ban. A korai fajtákat nem beleszámítva kb. 170 000 tonna az össztermés, ami 9,5 százalékkal több, mint az előző évben volt. Az átlagos hektárhozam eléri a 23,52 tonnát, ami bő egy tonnával gazdagabb a 2018-asnál, s jobb az utolsó öt év átlagtermésénél is. Morháčová azt is megerősítette, hogy tavaly 3 százalékkal nőtt a krumpli termőterülete. A Statisztikai Hivatal szerint tavaly csaknem 13,5 százalékkal volt gazdagabb a szójatermés a tavalyinál.

Az Európai Bizottság kimutatása szerint október végén Hamburgban az élelmiszeripari búza tonnájáért 175 eurót fizettek, 30-cal kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt. A párizsi tőzsdén is árcsökkenést jegyeztek, mégpedig a 2018-as 204-ről 172 euróra. Évközi viszonyításban 20–30 euróval olcsóbb volt a takarmánybúza is, sőt, a takarmányárpa tonnájáért 30–40 euróval fizettek kevesebbet a termelőknek, mintegy 185 eurót. A franciaországi Bordeaux piacán volt a legstabilabb a kukorica ára, a tavalyihoz viszonyítva csak mérsékelten csökkent, 172-ről 163 euróra.

(susla)