Ajánlatos az alapos kezelés

Az agrárágazatban végbement magánosítás és tulajdonosváltás következtében sok helyen nyűggé vált a gyümölcsös az új tulajdonosok számára. A viszonylag fiatal termőkaros ültetvényekben figyeltünk fel arra, hogy a gyümölcsfákat szakszerűtlenül metszik, s a metszést követően nem kezelik a sebeket. A nagy felületen képződő kallusz pedig kiváló táplálékot és felszaporodási lehetőséget kínál az almafaszitkár (üvegszárnyú almafalepke: Synanthedon myophaeformis Bork.) számára.

A szakirodalom az almafaszitkárról azt tartja, hogy másodlagos, gyengültségi kártevő, mert többnyire leromlott állapotú almafákon figyelték meg. A növényvédő szakemberek is úgy ismerték eddig, hogy több gyümölcsfajt is képes károsítani (almát, körtét, birset, de szilvát is). Az újabb megfigyelések azonban kiderítették, hogy az egyes almafajtákat is különböző mértékben támadja ez a parányi lepke. Leginkább a starkingot és a golden hibridjeit, legkisebb mértékben pedig a jonatánt és hibridjeit támadja. A Központi Mezőgazdasági és Ellenőrzési Intézet (ÚKSUP) komáromi kirendeltségének munkatársai megállapították, hogy a kártevő az egész járás almafaültetvényeiben – kisebb-nagyobb mértékben – jelen van.

A kártevő morfológiai leírása: az imágó teste megynyúlt, igen keskeny, szárnyai részben pikkely nélküliek, üvegszerűen átlátszóak. A szárnyak fesztávolsága 12–22 mm. A szárnyak peremein aranysárga rojtokat találunk. A hátulsó szárny szinte teljesen pikkelytelen, csak az erek láthatóak rajta. Potrohszelvényei (4 db) vörös színűek. A lárva sárga testű, barna fejű, 19–22 mm hosszú hernyó. A báb megnyúlt testű, barnás sárga, a fejrész és a szárnyhüvely sötétebb árnyalatú.

A hernyó által megtámadott törzs- és ágrészeken apró, barna ürülékszemcsék tömege látható. Itt megtalálhatók a jellegzetesen meredeken álló, elhagyott bábingek is. A hernyók járatukat a kéreg szöveteiben készítik, de a fás részekbe nem hatolnak be. A járatok különösen gyakoriak a vastagabb ágak nem szakszer?en eltávolított és kezelt sebfelületein keletkezett sebkalluszokban. A hernyók táplálkozása következtében a sebek elrákosodnak, azokon sebparazita kórokozók tepeledhetnek meg, ilyen például a monília vagy a cytospora stb.

Az almafaszitkár egynemzedékű faj. A különböző fejlődési stádiumban levő hernyók a kéregben, járatokban telelnek át. Tavasszal, nyár elején bábozódnak. A kikelés előtt a báb elülső részét annak mintegy kétharmadáig kitolja. Az üres bábhüvely felhívja a figyelmet a rajzás megindulására. Az imágók rajzása mindig elhúzódik, általában májustól szeptemberig tart. A lepkék nappal repülnek, virágokat látogatnak, és jól megfigyelhetők. A megtermékenyült nőstény petéit a törzsön és a vázágakon lévő sebekbe helyezi, és 2-3 hét embrionális fejlődés után a kis hernyó azonnal járatot készít a kéregben, majd ott táplálkozik. Minden friss sebzési felületen megtelepszik és a kambiális szöveteket fogyasztja el. A hernyók már plusz 5 fok fölött is táplálkoznak, tehát már ekkor érdemes ellenük permetezni.

A hernyók a fák kéregszövete alatt készítenek járatokat, s benne jellegzetes, barna szemű ürülékszemcséket hagynak maguk mögött. Az ilyen, sűrű játratokkal teli kéregszövet elhal, és csökken a fák tápanyagellátása, a korona termőfelülete. A gyümölcsök aprók maradnak, a generatív túlsúly követketében az elöregedés folyamata is meggyorsul, s végül a fák elpusztulnak. Nem tisztázott, hogy a lepkék milyen távolságra repülnek, és az sem, hogy hány tojást képesek lerakni. Ezért eredményesen csak a kikelt hernyók ellen lehet védekezni.

Az üvegszárnyú almafalepke különösen azokban az ültetvényekben okoz nagyobb károkat, amelyekben intenzív művelési módszereket alkalmaznak. Ezekben az ültetvényekben a termőegyensúly fenntartása céljából erőteljes metszésre van szükség A sok nyílt sebfelület pedig kész táptalaj a lepkék tojásaiból előbújt hernyóknak, amelyek azonnal a kéregszövetbe furakodnak. A bábing mindig jellegzetesen merőlegesen áll el a kéregtől, s a bábingek száma alapján megközelítőleg megállapítható a fertőzöttség mértéke. A hernyókkal kapcsolatban megfigyelték, hogy két esztendeig tartózkodnak a gyümölcsfában.

A kártevő elleni védekezés lehetőségei közé tartozik a koronakialakítás megválasztása és a metszés utáni sebfelületek szakszerű kezelése, lezárása annak érdekében, hogy a sebkallusz zavartalanul képződhessen. A kártervő gyérítésére és egyben a rajzás megfigyelésére javasolt a feromoncsapdák kihelyezése. Az illatcsapdákat május közepétől kell kihelyezni. Az egyéb kártevők ellen – ilyen például a levélaknázómoly és az almamoly – használt ún. zöld készítmények (Dimilin, Nomolt, Match és Rimon) e kártevő egyedeit is jól gyérítik, és a természetes ellenségeket is megkímélik.

Azokban az ültetvényekben, ahol a kártevő már a nyugalmi állapotban egészen a rügyfakadásig jelen van, már lehet lemosószer? permetezést alkalmazi. Használjunk Aliekol vagy Oleoekol 1 %-ot, melynek olajadaléka lehetővé teszi a koratavaszi permetezés jó hatékonyságát már 5 C foknál is. A permetszert alacsony nyomással lemosászerűen érdemes kijuttatni főleg a törzsre, gallyakra és a vesszőkre. Az ilyen alapos kezelést követően 3-4 évre mentessé tehetjük gyümölcsfáinkat az almafaszitkár hernyójától.

A szerző növényvédelmi szaktanácsadó

Áztatásszerűen permetezzünk

A rezes lemosó permetezés a baktériumos fertőzések ellen és bizonyos gombabetegségek ellen nagyon hatékony. Ezek közül is az olaj és réz, vagy az olaj és kén kombinációját tartalmazó permetezések ajánlottak, amelyek az áttelelő atkatojások ellen is hatásosak minden gyümölcsösben, szőlőben. Bizonyított tény, hogy például a barack ágelhalásáért nagyon sok különböző kórokozó felelős. Ezek ellen is nagyon hatékonyan lehet védekezni lemosó permetezéssel. Más kultúráknál is a védekezés elengedhetetlen, de a csonthéjasokra ez különösen érvényes. Talán még egy érdekesség: a vegyszer lehet töményebb, mint a vegetációs időben. Áztatás szerűen permetezzünk. A betegségek megelőzése érdekében a monília által tönkretett és a fán maradt, betegségeket hordozó, összeszáradt gyümölcsöket haladéktalanul távolítsuk el. Az almametszés után a nyesedéket szedjük össze és semmisítsük meg. (MR-BG)