A virágok királynőjének ünnepe

<p>A virágok királynője, a rózsa, május végén, június elején borul virágba – ilyentájt több településen is tartanak rózsaünnepet. Szlovákiában minden valószínűség szerint a Nagyszombat melletti Alsókorompán virágzik a legtöbb és legnemesebb rózsatő, köztük néhány olyan is, amelyet száz éve még Chotek Mária Henrietta ültetett.</p>

VRABEC MÁRIA

A nagyközségben idén június 9-én várják a rózsák kedvelőit sok szép virággal, kultúrműsorokkal, koncertekkel és népi mulatsággal.

Az erény és a szerelem virága

A rózsát a történelem első ültetett dísznövényeként tartják számon, de a tudomány több száz vadrózsafajtát is ismer. Szapphó nevezte először a virágok királynőjének, és a politikában éppúgy, mint a vallási életben, valamint a szerelemben napjainkig sokrétű szimbolika hordozója. Fehér és piros rózsa látható az angol York-ház és a Lancaster-ház címerében, így a két uralkodóház viszálya a rózsák háborúja néven vonult be az angol történelembe. Az ókori Rómában az életöröm és a szépség jelképe volt a rózsa, a nagyobb ünnepeken az ifjak rózsakoszorúval a fejükön vonultak fel.

„A kontinentális Európában a rózsakultusz elsősorban a keresztény valláshoz kötődik – mondja Gyöngyösy Orsolya néprajzkutató. – A középkorban Szűz Máriát rosa mysticának, titkos értelmű rózsának is nevezték, mert ez a virág kifejezte az ártatlanságát, a szépségét és a rejtélyességét. A korabeli ábrázolásokon Mária gyakran rózsakertben ül, rózsakoszorú van a fején, vagy a kezében tart egy szál rózsát. Ugyancsak a kora középkorig nyúlik vissza egy máig népszerű imaforma, a rózsafüzér története – Szent Domonkos látomásában Szűz Mária nyújtott át neki egy rózsafából faragott füzért imaszámláló eszközként. A szerzetesek innen kezdve a rózsafüzér segítségével számolták, hány Miatyánkot mondtak el a pogányok megtéréséért. A rózsát a keresztény kultúrkörben összefüggésbe hozták Jézus öt sebével is, az öt szál vörös rózsa az ábrázolásokon a keresztfán kiömlött vérre és az öt sebre utal. A vértanúság jele ugyanezért szintén a vörös rózsa. A XI–XII. században már szentek legendáihoz is kötődik a rózsa, különösen Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázolják gyakran rózsákkal a kötényében – a legenda szerint a szegényeknek vitt kenyér változott virággá férje kérdő tekintete előtt. A vallás és a művészet mellett azonban a népi kultúra is magáévá tette ezt a nemes növényt – számos népdalban, mesében szerepel a rózsa, és egyes tájakon ma is tartanak májusban úgynevezett rózsalakodalmat, vagyis olyan ünnepséget, ahol egy erényes leányt és fiút rózsakoszorúval megkoszorúznak.”

Rózsatermesztő grófkisasszony

A rózsát napjainkban is különös megbecsülés övezi, a legelegánsabb csokrokat mindig rózsából kötik, és szerelmet vallani leginkább rózsával illik. Például egy rózsafesztiválon, Alsókorompán, ahol idén is lehet csokrot köttetni, töveket vásárolni, kertészeti tanácsot kérni, vagy csak úgy céltalanul sétálgatni is az illatozó ágyások között.

A korompaiak ezzel az ünneppel és a rózsatermesztéssel a helyi kastély utolsó lakójának, Brunswick Antal és Majtényi Anna Mária dédunokájának, Chotek Mária Henriettának emlékét ápolják. A pártában maradt grófkisasszony elismert rózsakertész volt, rosariumában több mint hatezer rózsatövet nevelt, és hogy minél több időt tölthessen a virágaival, a kertben építtetett magának egy szalmafedeles házat. A rosarium 1910-ben lendült fel igazán, amikor Mária Henrietta megvásárolta a Monarchia legnevesebb kertészének, Geschwind Rudolfnak a rózsatöveit, összesen kétezer darabot. A grófnőt szakmai körökben is elismerték, nemzetközi kongresszusokon adott elő, cikkeit kertészeti folyóiratok publikálták, messze környékről hozzá hordták az ismeretlen eredetű rózsákat azonosításra.

A virágzás kora csak a harmincas évekig tartott, aztán Korompát is elérte a gazdasági válság, senki nem vásárolt rózsákat, és a kert pusztulásnak indult. A második világháború után az oroszok és a helybeliek a kastélyt is teljesen feldúlták, a nyolcvanhárom éves grófnő a helyi irgalmas nővéreknél talált menedéket. A zárdában is halt meg 1946 februárjában, temetésén ott volt az egész környék, és emlékét máig őrzik Korompán.

Sajnos, Mária Henrietta eredeti rózsatöveiből nagyon kevés maradt meg, és a fajtákat jelölő kerámiacímkékből is csak néhány került elő, de az általa teremtett hagyomány máig él Alsókorompán. A faluban nincs olyan ház, amely előtt ne nyílna a virágok királynője, a júniusi rózsaünnepre pedig jobban készülnek a helybeliek, mint a búcsúra. A látogatók egyúttal megtekinthetik a Brunswick-kastélyt is, amelyben 1802 nyarán Beethoven is vendégeskedett, és a legenda szerint itt írta a Holdfény-szonátát, Brunswick József unokahúgához, Julietta Guiccardihoz.

Hogy valóban így volt-e, az már soha nem fog kiderülni, mindenesetre egy kora nyári romantikus hétvégéhez elképzelni sem lehet jobb kellékeket, mint Beethoven muzsikája és sok ezer illatos rózsatő.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?