A tervezés fontossága a mezőgazdasági vállalatoknál

Jóllehet egyik évről a másikra a maguk módján terveznek, hiányoznak viszont a szakszerűen elkészített projektek, üzleti tervek. Ezek készítésére számtalan tanulmány, útmutató és minta található az internetes böngésző programok segítségével. Lehet találni vállalkozási formákra, sőt, konkrét cégekre szabott mintákat is. Természetesen az üzleti tervek készítésének elsajátítása nem olyan egyszerű. A jó és az üzemirányításhoz is felhasználható projektek több különböző szakterületekhez értő egyén együttműködésével készülnek.

A számtalan projektkészítési minta közül elsősorban tanácsadói vállalkozásunk projektkészítési tapasztalataira hagyatkozva ezúton bátorkodom egy gyakran használt formát javasolni. Emellett nem a pályázatírásoknál is használatos, legtöbbször a kozmetikázott tervezés gyakorlatát követve, aminek egy (nem leírt) fő célja van, hogy megkapjuk a beruházási támogatást. Ezek sok esetben nem igényelnek különösebb szakmai hozzáértést, inkább támogatási kérelemnek nevezhetők, mint projektnek.

Minden vállalkozásnak van egy elképzelése, víziója, amit bizonyos időn belül szeretne elérni. A projektkészítés feladata kijelölni az oda vezető utat. Elsősorban egy helyzetelemzésre van szükség, akár kezdő vállalkozásról, akár már működésben lévő vállalkozásról van szó. Amennyiben reálisan használható projektet akarunk készíteni, annak minden egyes részletét alapos figyelemmel, a lehető legrészletesebben és a legnagyobb pontossággal kell elkészíteni. Az elemzés végeredménye határozza meg a kiindulópontot, nevezzük „A” pontnak, ahonnan minél egyenesebb úton, egy adott időn belül a „B” ponthoz szeretnénk eljutni. Tudni kell viszont, hogy ez a tervezett út a megvalósításban sohasem egyenes, annak mindig vannak kiszámíthatatlan akadályai, ami fokozottan érvényes a mezőgazdasági termelés esetén. Amennyiben elkészültünk az elemzéssel, beleértve a vállalkozás vagyoni helyzetét, szakmai felkészültségét, pénzügyi helyzetét, piaci pozícióját stb., fogalmazzuk meg céljainkat, elsősorban a hosszú távú stratégiai célunkat, ezen belül az oda vezető út specifikus, időszakos céljait. A projekt készítésének az ún. SWOT-elemzés a leggyakrabban használt marketingelemzési eszköze. Segítségével azonosíthatjuk a belső és külső tényezőket, amelyek meghatározzák a fejlődés irányát az adott környezetben. Az erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és veszélyeket.  Lényegében ez szolgál kiindulópontként ahhoz, hogy tudjuk, mit kell prioritássá tenni és milyen tevékenységekre kell koncentrálni. A négy tényező meghatározása mélyebb gondolkodásra, megfontoltságra késztet bennünket. Egy mezőgazdasági termelésre irányuló vállalkozás erős oldala lehet pl. az adott vagyoni helyzet, elegendő saját pénzforrás, vagy hitelképesség, elméleti szakmai felkészültség, szakgyakorlat, földtulajdoni, és/vagy használati jog biztonsága stb.

Ezzel szemben áll a gyenge oldal, amelynek részei ellentéte az erős oldalnak. A kettőt akár egy egyszerű matematikai modell szerint össze is lehet hasonlítani, mérlegre tenni, hogy melyik oldalnak van nagyobb súlya, pl. egy 10-es, de pontosabban egy 100-as skálán. A másik két páros a lehetőségek és a várható veszélyek elemzése. Fennállhatnak pl. az időjárás hatására bekövetkezett károk, a földbérleti szerződés idő előtti felmondásának, a lopásoknak, a gépek, termelési eszközök meghibásodásának veszélyei, kártevők okozta károk veszélyei, a megbízható munkaerőforrás hiánya stb. A lehetőségek felmérése és leírása elsősorban arra szolgál, hogy miként tudjuk elhárítani a veszélyeket, és ha bekövetkeznek, akkor milyen formában lehet csökkenteni azok káros hatását. Ezek után következhet a termelési terv kidolgozása, aminek alapja a biológiailag értelmezett termelésbe belépő szükségletek, ill. az onnan kilépő, a piacon értékesíthető termék. A tervezés termelési részének kidolgozásához nélkülözhetetlen a projektben megadott termékek előállításához értő, termelési tapasztalatokkal rendelkező szakember. A tervezés elengedhetetlen része a szükséges gépi eszközök, épületek, beruházások tervezése, amihez ugyancsak tapasztalt gépesítőre, ill. építészre lenne szükség. A termelésbe lépő szükségletek széles körű kínálata ma már együtt jár a szaktanácsadással. Itt viszont minden kereskedő a saját termékét dicséri. Ezért ajánlatos független szakértőket bevonni a termelési terv kidolgozásába. A termeléshez szükséges termelőeszközök, mint a gépek, technológiák, ill. épületek javítási tervei szintén egy fontos része az üzemi tervezésnek. Ennek a résznek külön módszertana van, általában a gyártók megadják, hogy a gépek bizonyos munkaóra teljesítménye után milyen karbantartást és milyen felújítást igényelnek.

A termelés szakmai részét mindenképpen alá kell támasztani pénzügyi elemzéssel, anélkül a terv használhatatlan az üzemirányításra. A termeléshez szükséges minden költséggel számolni kell, beleértve a bérköltségeket, az adókat, szolgáltatási költségeket stb. Fontos a pénzforgás (cash flow) készítése, amire szintén találhatók különféle minták, ám a jól elkészített pénzforgáshoz tapasztalt és a mérlegkészítéshez értő könyvelő szükséges. Emellett a pénzforgást havi lebontásban ajánlatos készíteni, amit az ellenőrzések folyamatában követni lehet. A tervezésnél lehet némileg kozmetikázni, kedvezőbben bemutatni a pénzforgás kimutatásainkat minél gyorsabb leírás alkalmazásával, az év végi készleteink kimutatásával, pl. bankhiteligénylésnél, viszont ha magunknak tervezünk, akkor inkább legyünk szigorúbbak.

Ami a külső pénzforrásokat illeti, bevételeket lehet tervezni a területalapú támogatásokból, a speciális növények és az állattenyésztés külön támogatásaiból stb., viszont a hosszú távú stratégiai tervezésnél ne számoljunk beruházási támogatásokkal, mivel azok elérhetősége bizonytalan. Tervezzünk inkább hitelfelvételekkel, lízingeléssel, saját pénzforrás felhasználásával. Ha a vállalkozásunk működtetése ezzel együtt is reálisnak mutatkozik, akkor egyúttal tartalékként számolhatunk a beruházási támogatásokkal. Még egy jó tanács, sose a beruházási támogatások lehetőségeihez igazítsuk termelési szerkezetünket, ennél sokkal fontosabbak az egyéb tényezők. Természetesen emellett ajánlatos figyelemmel kísérni minden lehetőséget, azt felhasználni, de csak akkor, ha a terveink megvalósításához valóban szükségünk van rá.

Varjú János, a Varjú Consulting tanácsadói iroda tulajdonosa