A szerves és szervetlen trágyák nyilvántartása

A támogatások jogosultságának feltételeit a Cross-Compliance (kölcsönös vagy kereszt megfeleltetés „Krížové plnenie”) szabályozás foglalja össze. Ennek tartalmát lényegében a „gazdálkodás követelményei” (podmienky hospodárenia – PH) és a „helyes mezőgazdasági és környezetvédelmi gyakorlat”, (dobré poľnohospodárske a environmentálne podmienky – DPEP) előírásai töltik ki. A DPEP három témakörre osztható – életkörülmények, klímaváltozás, a termőföld jó mezőgazdasági állapota; közegészségügy, az állatok és növények egészségi állapota; és az állatok egészségi állapota. A keresztmegfeleltetés célja hozzájárulni a fenntartható mezőgazdaság fejlesztéséhez, a támogatás felhasználóinak jobb tájékoztatásához a normák betartásának szükségességéről.

A törvény nem ismerete nem mentesít

A kötelezettségek, illetve azok módjai különféle konkrét jogszabályokba vannak foglalva. Általánosan ismert szabály, hogy a törvények nem ismerete nem ment fel senkit azok betartásának kötelezettsége alól. Azaz ajánlatos a gazdálkodóknak a cégükön belül ezeket alaposan elsajátítani és betartani, beleértve a kötelező nyilvántartás vezetését, vagy az erre szakosodott, a napi gyakorlatban jártas és a nyilvántartási kötelezettségeket ismerő, rendszeresen iskolázott személyektől, tanácsadóktól rendszerszerű szolgáltatást kérni, vagy célszerűbb, ha a tanácsadó egyszerű, gyakorlatias módon az adott igénylő vállalkozás feltételeire szabva segít létrehozni egy nyilvántartási rendszert, amelybe a vállalkozó napi, vagy heti rendszerességgel jegyzi majd be a kötelező nyilvántartás adatait. Az előírások betartásának és a nyilvántartási kötelezettségeknek fő témakörei a trágyázás, a növényvédelem, a trágyák és a védőszerek raktározása és az agrotechnikai beavatkozások nyilvántartása.

Ezúttal foglalkozzunk a trágyázásról szóló 136/2000 törvénnyel, felhívva a figyelmet némely ide vonatkozó jogszabályra. A törvény legutóbbi módosítása 2016. január elsejétől lépett érvénybe, amely különösen az ún. nitrátérzékeny területeken (zraniteľné oblasti) szigorította a szerves trágyák raktározásának, felhasználási engedélyezésének, regisztrációjának feltételeit. Ez a módosítás egyebek mellett részletesebben írja le a különféle szerves trágyák megnevezéseit. Ez a módosítás egyéb, elsősorban környezetvédelmi szempontú szigorításokat is eredményezett. A törvény tanulmányozása az ÚKSÚP honlapján ajánlatos, a http://www.uksup.sk/opvr-legislativa/ linken, mivel itt egy helyen megtalálhatók a vele összefüggő rendeletek, egyéb szabályozások.

Hogyan kell raktározni a trágyát?

A mezőgazdasági vállalkozóknak a törvény 9. és a 10. paragrafusának tartalmát érdemes alaposan áttanulmányozni, amelyek a gyártók, forgalmazók, importőrök mellett, az őket is érintő raktározást szabályozza. A 9. paragrafus 1. bekezdésének a, b, c, d, e, f és g pontjaiban írja le, hogy az egyes trágyákat, komposztot, másodlagos tápanyagokat elkülönítve, maradandó formában megjelölve kell raktározni, bebiztosítani, hogy azok ne keveredjenek. Folyamatos nyilvántartást kell vezetni azok vételezéseiről és kiraktározásairól, ill. mennyiségeiről, továbbá gondoskodni kell arról, hogy a raktározással, ill. a trágyákkal való manipulációval ne szennyeződjön a környezet, a vállalatoknak legyen elegendő kapacitású kiépített, trágyák elhelyezéséhez megfelelő raktáruk. Továbbá (f pont) tartalmazza, hogy az illetékes központi ellenőrző és kutatóintézet (ÚKSÚP) felé évente jelenést kell adni egyebek közt a cég szerves trágya raktárkapacitásáról, állatállománya létszámáról fajok, ill. korcsoportok szerint, az állatok istállózási formájáról, a mezőgazdasági vállalkozás trágyafogyasztás áttekintéséről, annak másolatát pedig legalább 3 évig archiválni. A g pont a gyártók által előírt raktározási szabályozásának betartására kötelez. A 9. paragrafus 2. és 3. bekezdése előírja, hogy a szabadon raktározott szilárd állagú szerves trágyákat a mezőgazdasági földterületen összefüggő halomban kell raktározni, meggátolni a trágyalé szétfolyását. Hasonlóan nem megengedett a trágyalé kifolyása az istállókból és a kifutókból. Nem kevésbé fontos ismerni a 10. paragrafus tartalmát, amely szerint mezőgazdasági vállalkozó kizárólag certifikált, vagy kölcsönösen elismert, „ES hnojivo” megjelöléssel ellátott trágyákat használhat, a trágyákba nem adhatók hozzá veszélyes anyagok stb. Továbbá előírja, hogy a mezőgazdasági vállalkozónak folyamatos nyilvántartást kell vezetnie a trágyák bevételezéseiről, alkalmazásáról.

Kiemelt figyelmet kell szentelni a 10b és a 10c paragrafusok tartalmának, amelyek a nitrátérzékeny területeken (zraniteľné oblasti) szabályozza a szerves trágyák raktározási, ill. a nitrogén alapú trágyák használatának korlátolt lehetőségeit, a raktározások szigorúbb feltételeit. Ennek részleteit egy külön jogszabály, a 215/2016 sz. minisztériumi rendelet szabályozza, amivel érdemes lesz egy külön részletes értelmezés formájában foglalkozni.

Varjú János, a komáromi Varjú Consulting tanácsadói iroda tulajdonosa