A réz hatása az alma minőségére

Közismert, hogy az almafajta fogyasztási értékét a termőtáj adottságai valamint az agrotechnika nagymértékben meghatározza. ĺgy volt ez régen, és így van ez ma is. A klasszikusnak mondható almafajták (Jonathan, Idared, Golden delicius stb.) kiváló minőségüknek köszönhetően kiemelkedő helyet vívtak ki maguknak régiónkban.

A hatvanas évek elején a tárolással foglakozó szakemberek még a Jonathanról azt állították, hogy gyümölcse egyszerű pincében, veremben egészen az új termésig minden probléma nélkül tárolható. Két évtizeddel később a szakemberek már arról cikkeztek, hogy a gyümölcs a hűtőházakban március végéig tárolható, de már megemlítették, hogy csak a legkedvezőbb időpontban szüretelt almára vonatkozik ez a megállapítás. Ma a szakemberek azt tartják, hogy ez a fajta csak december végéig tárolható számottevő veszteség nélkül.

Az almatermesztésben az utolsó évtizedben több lényeges változás történt. Az intenzív és irányított tápanyagellátás, a jobb talajok és a fák térfogatát korlátozó metszési módok külön-külön, de együttesen is kedveznek az almatermesztésnek. Ezek a hatások közvetve vagy közvetlenül elősegítették a nagyobb és aktívabb lombkifejlődést, így a fák teljesítőképességének fokozásához is hozzájárultak.

Az új generációjú növényvédő szerek, elsősorban a felszívódó hatásúak mellékhatásait értékelve bebizonyosodott, hogy a kímélő permetszerek használatával növekszik a fák vegetatív teljesítménye. Az üde, szinte az egész tenyészidőszakban, növekedésben levő növényi részek bőrszövetét vékony falú sejtek alkotják, így az alma eltarthatósága is jelentősen csökken, nem beszélve a minőségről.

Azok, akik ragaszkodtak a régi, bevált szerekhez, tapasztalhatták, hogy egyes almafajták egész vegetációs idő alatt érzékenyek a réztartalmú növényvédő szerekre. Ezek permetszerű kijuttatása után a gyümölcs felületén nagymértékű parásodás kezdődik. Főleg a Jonathanra, Idaredre és rokonfajtáikra, valamint a sárga almafajták közül a Golden Deliciusra és klónjaira is igaz ez a megállapítás. Az ilyen károsodások elkerülése érdekében a termelők mellőzték a rézkészítményeket az alma növényvédelméből, és helyettük a növényeket jobban kímélő szerves gombaölő szereket vetették be. Hasonló oknál fogva majdnem hasonló sorsra jutottak a kénkészítmények is.

Az ilyen mértékű változások a korábbi érésben, a rövidebb idejű tárolhatóságban és a gyenge színeződésben nyilvánulnak meg.

A szerves, felszívódó hatású permetszerekkel kezelt alma gyümölcse már augusztus közepére, végére beérik, míg a júliustól réztartalmú szerekkel kezelt gümölcs csak egy hónappal később kezd érni. Ez azzal magyarázható, hogy a réz okozta sokk hatására a növények életfolyamatai lelassulnak. Ebből azonban több gazdasági előny is származhat. Sőt, a gyümölcs minősége sem romlik, a gyümölcshéjat alkotó sejtsorok száma megnő, és a sejtfalak is vastagabbak lesznek, a szedés legkedvezőbb időszaka így elhúzható, a szüreti érettség és a színeződés jobban egybeesik, s nem utolsósorban sokkal kevesebb gyümölcs hullik le szüret előtt a fáról, a gyümölcs is jobban tárolható.

Meg kell azonban említeni a réz negatív hatását is, jelentős fitotoxikus kárt okozhat azzal, hogy a termés felületén szövetelhalást, perzselést okoz. Az alacsony vegyszeradagolás pedig hatáscsökkenéshez vezet vagy nem érjük el a kívánt hatást. Szintén megfigyelték, hogy a réztartalmú permetlé kijuttatásakor – ha erős porlasztás mellett száraz levélfelületre kerül a permetlé –, akkor nem éget. Ám ha harmatos vagy frissen felszáradt felületre permetezzük ugyanazt a töménységet, akkor már perzselési tünetekkel számolhatunk. Mértéktelen használat esetén viszont szennyezzük a talajt is.

A felvázoltak alapján sem ajánlatos lemondani a réztartalmú szerek szakszerű használatáról, biztos hatásáról még akkor sem, ha egyes almafajok rézérzékenyek a különböző fejlődési szakaszokban. ĺgy alakult ki mára az a gyakorlat, hogy a virágzás előtt és a betakarítás után a perzselés veszélye nélkül alkalmazhatók a rézkészítmények. Közismert, hogy a gyümölcs héjának viaszosodásával csökken az alma rézérzékenysége.

Nagy előny, hogy a réztartalmú növényvédő szerek hatásosak a legfontosabb baktériumos és gombás betegségek ellen. Ilyen például az alma varasodása, különböző kéregnekrózisok, moníliás gyümölcsrothadás és a veszélyes tűzelhalás. A növényvédő szerek hatásának értékelésekor, illetve a növényvédelmi programok készítésekor ne csak az elsődleges károsítókra gyakorolt hatást értékeljük, mert esetenként a másodlagos hatások is nagy jelentőségűek lehetnek.

A szerző növényvédelmi szaktanácsadó