A kalciumhiány hatása a paprika termesztésére

Napjainkra a paprikatermesztés technológiája jelentősen korszerűsödött, de a kalciumhiány még mindig komoly növényélettani gondot, egyben gazdasági kárt okoz a kertészeknek.

A kalcium alapvető növényi tápelem, a talaj termékenységének a fenntartásában is jelentős a szerepe. A vízben oldódó sói elsősorban kalcium-hidrokarbonát és kalcium-nitrát alakban kerülnek a sejtbe. A növény a gyökereken és a leveleken keresztül veszi fel (az utóbbiaknak csak a lombtrágyák használata esetén van jelentősége).

A megfelelő kalcium-ellátottság fokozza a talaj-nitrifikációit, ezáltal javul a növény nitrogén-ellátottsága. Jó körülmények között a talaj rendelkezhet az adott növény tenyészidejéhez mérten elegendő kalciummennyiséggel, a Ca a talajkolloidok ionköpenyeként van jelen. A legfontosabb ionok talajkolloidokon belüli megoszlása akkor tekinthető jónak, ha a Ca++ 65%-ban, a Mg++ 10%-ban, a K+ 5%-ban, amíg a H+ ion 20%-ban található a talajban.

A kis megkötőképességű, savanyú homoktalajokon csekély a Ca++ ion töménysége a talajoldatban, ezért a hiánytünet már a gyökerekben is érzékelhető. A gyökér-tenyészőcsúcs osztódó szövete barnán elszíneződik, elpusztul, ami később a teljes növény pusztulásához is vezet. Kísérletemben a kalciummentes tápoldatban nevelt paprika gyökerei rövidebbek maradtak a kalciumdús oldatban nevelt paprikákhoz képest. A növekedésük lényegesen elmaradt, a csúcsi rész elnyálkásodott. Gyökérszőrök nem képződtek. A tápoldatból kilógott gyökérrészeken új képletek jelentek meg, de a kalciummentes tápoldatba mártás után rövid idő alatt ezek a részek is elhaltak.

Szerepe a sejtosztódásban, a sejtanyagcserében is megfigyelhető, a hiánya sejttani, szövettani elváltozásokat is kivált. A háncs élő sejtjei elhalnak, ami a tápanyagforgalmat erősen lecsökkenti. A sejtek molekulaszerkezete visszafordíthatatlanul roncsolódik. A plazma és a vakuolum membránjai meglazulnak, a sejtmag és a Golgi-készülék szerkezete megbomlik. A mitokondrium energiaellátó szerep megszűnik, a növény erős hervadásnak indul. Bizonyítható tehát a kalcium molekula szintű szerepe a plazmahártyák kialakulásában, erősségében.

A külsőleg látható hiánytünetek között említést érdemel a fiatal rügyek károsodása, a levélszélek felső oldal felé irányuló besodródása, a levélszéleken megjelenő szabálytalan foltok, a levélszél klorózisa, és a paprikabogyón észlelhető csúcsrothadás. A csúcsrothadás által okozott bőrszövet-sérülésen a paprikabogyóba más kórokozók is bejuthatnak – pl. a Pseudomonas viridiflava, TMV.

A kalcium az idősebb levelekben raktározódik, ha esetleges többlet lép fel a tenyészidőszak során. A paprika Ca-többlete nem káros az emberi szervezetre. Szükséges mennyiségét beállítani a talajban igen nehéz kertészeti feladat lenne. A Ca++ a K+ antagonistája. A növények meghatározott Ca:K viszont igényelnek. Mivel ez az arány paprikafajtánként eltérő, ezért általános érvényű szabályt nem lehet felállítani. Az utánpótlás lombtrágyákkal, talajsavanyúság enyhítésére szolgáló kalcium-karbonáttal, vagy komplex műtrágyákkal történhet. Ez azonban növeli a termesztés költségeit, másrészt a biotermesztésben nem lehet műtrágyákat használni.

A szentesi paprika és a termesztéstechnológia iránt az utóbbi időben japán kertészek, kereskedők is érdeklődnek. Honsu szigetén már termesztenek szentesi paradicsom alakú paprikát, a kalciumhiány tünetei ott is jelentkeznek. Ezért gondoltam arra, hogy a már meglévő tájjellegű paprikafajtákat nemesítési módszerekkel felújítsuk, az eddigi tulajdonságok elvesztése nélkül.

Cél, hogy a szentesi paprika megfelelően tudja felvenni és hasznosítani a kalciumot, és az új fajta mind a bolgárkertészetben, mind a hajtatásban jól használható legyen. (Kertészet és Szőlészet)

A szerző okleveles kertészmérnök, tanár