A gyökérzöldség a mélyrétegű középkötött talajokon fejlődik a legjobban

Közép-Európa fontos zöldségnövénye a sárgarépa. A gyökérzöldségfélék a mélyrétegű, középkötött talajokon fejlődnek a legjobban, nehéz kötött talajon deformálódnak, elágaznak. A monokultúrát nem kedvelik.

A talaj előkészítése

Végeztessünk talajvizsgálatot a sárgarépa termesztése előtt. Kerülendő az ammónium-nitrát túlsúlya, mert a gyökérzet rothadását és üregesedését okozza. A talaj elfogadható pH-értéke 5,5–6,5 közötti, a jó talaj levegős szerkezetű, ami hozzájárul a termés könnyebb betakarításához, valamint növeli a növényvédő szerek hatásfokát. Az előző kultúra maradványait szükséges összeaprítani, majd a föld mélyebb megmunkálását általában 25–30 cm mély őszi szántással érjük el. Minőségi szántást végezzünk, elkerülve a föld tömörödését, ami a zöld gallér megjelenését okozza a gyökérnyaknál. Cél a finoman megmunkált magágy, a könnyebb csírázás és a hosszabb gyökér érdekében.

Bakhátas termesztés

A gyökérzöldségek korszerű művelési módja – akár kisebb területeken is – a bakhátas termesztés. A géppel készített bakhátak magassága 25 cm, koronaszélessége 15–20 cm legyen, a bakhátak közötti távolság pedig 70–75 cm. A magvetés általában ikersoros, 10 cm sortávolsággal és 3,5 cm tőtávolsággal. Pneumatikus vetőgép használata ajánlott. A vetésmélysége függ a talaj minőségétől, homokos talajokon téli és tavaszi vetés esetén 0,5–1 cm, nyári vetéskor pedig 1,5 cm legyen, függetlenül a vetés és a termelés módjától. Vetés után a felső réteget hengereljük.

A legkorábbi vetési időszak március elejétől július elejéig tart, ekkor vetik a csomózott árunak szánt sárgarépát. A fő időszak az őszi betakarítás, ehhez június végétől július végéig történhet a vetés.

A növényállomány sűrűsége függ a vetés időpontjától. A tavaszi, kora nyári vetéshez hektáronként 1–1,3 millió magot érdemes használni, a nyári vetéshez (július–augusztus) 1,2–1,8 millió magra van szükség. Túl sűrű vetéssel rövid gyökér, nagyobb lombozatú termést kapunk.

Az optimális csírázási hőmérsékleten, 20–25 C fokon 7–8 napot vesz igénybe a kelés, alacsonyabb hőmérsékleten (3–6 °C) a csírázás egyenetlen, vontatott és a kelés eltarthat 10–15 napig. A kikelt növény jól viseli a hideget (akár mínusz 5 oC-ot is kibír), de a +3 °C-os melegben leáll a növekedése.

A talaj nedvessége meghatározó a csírázás szempontjából, vízhiány esetén a kelés vontatott és hiányos. A túlzott öntözés ugyanakkor csökkenti az oxigénellátást. Csírázáskor rendszeres, kisadagú kelesztő öntözésre van szükség. A legkorszerűbb a csepegtető öntözés és kerüljük a barázdák túlöntözésével járó pangó vizet.

Talajművelés, öntözés

A tenyészidő folyamán a sorközök művelése elengedhetetlen: ehhez kultivátor rendszerű gépek, vagy kisebb területen kézi kapa a legalkalmasabb.

4–5 leveles állapotban, gyökérképződéskor fokozott a növény vízigénye: hetente 2,5 litert kell kijuttatni négyzetméterenként. A növekedés megindulásakor viszont ne öntözzünk. Célunk, hogy a répagyökér egyenletesen fejlődjön, és a megfelelő mélységbe hatoljon. A növény intenzív növekedésekor nő a vízigény, a kelést követően 5–6 héttel kezdjük az öntözést, a reggeli órákban. A betakarítást megelőzően már ne öntözzünk, hogy megakadályozzuk a szedéskori törést, repedést. A sárgarépa meghálálja az öntözést, de csak a kiegyenlített vízadagokkal érhetünk el megfelelő hozamot. Általában időjárástól függően hetente egyszer ajánlatos öntözni, de homoktalajon 3–4 naponta. A túlöntözött répa hozama csökken, a gyökér üregesedik, reped, elágazódik, rothad. Vízhiány esetén is gyengül a hozam, a gyökér elveszíti a simaságát, jelentkezik a zöldvállúság.

Tápanyag-utánpótlás

A trágyázás alapja, hogy 1 tonna sárgarépa 4 kg ammónium-nitrátot, 2–2,3 kg foszfort és 5–7 kg káliumot vesz fel a talajból. A növény tápanyagigényét ismerve kiszámolható a kijuttatandó trágya mennyisége. A makroelem-tartalmat (NPK) talajvizsgálattal határozzuk meg.

A magas hozamhoz (hektáronként 40–50 tonna gyökér) 60–100 kg ammónium-nitrát szükséges, aminek a 20%-át kell tavasszal, a vetés előtt, a magágy előkészítésével a talajba dolgozni. Téli szántáskor nem javasolt a trágyázás. A fennmaradó ammónium-nitrátot a tenyészidőszakban megosztva, két alkalommal adjuk ki. Az istállótrágyát az elővetemény kapja. A nagy mennyiségű trágya nagy lombozatot, szklerotíniás és botrítiszes rothadást okoz.

A foszfornak a gyökérzet kialakulásában van jelentősége, vetés előtt 80–150 kg-ot szórjunk ki. A többlete kelési rendellenességgel jár, amíg a hiánya gyenge lombozattal és az idős levelek lilulásával.

A sárgarépa káliumigényes növény. A hektáronként szükséges 250–300 kg 50%-át vetés előtt, a fennmaradó részt pedig az ammónium-nitráttal együtt dolgozzuk a talajba. Vetés előtt kálium-szulfátot, utána kálium-nitrátot használjunk. A túlsúly akadályozza a magnézium felvételét, a káliumhiányos növényen pedig gyenge, csavarodott és barna levélzet fejlődik. A kálium-klorid csökkenti a protein- és karotintartalmat.

A sárgarépa nagyon érzékeny a magnézium hiányára: ilyenkor a lombozat fakul (klorózis) és az öregebb levelek elszáradnak. Vetés előtt 210 kg MgO-t (magnézium-oxid) juttassunk a talajba. A bórhiány fokozottan érvényesül a magasabb (>7,5) pH-értékű talajokon. A bórhiányos répa levélfejlődése lelassul, a lomb pirosodik. Mosás után beszürkül a répatest („ötórai szürkület”). Fokozott hiány esetén barna foltok jelentkeznek a gyökéren. Két-három alkalommal permetezzünk ki hektáronként 2 kg 17%-os bórt, az első permetezésre a vetést követően 60 nappal kerülhet sor. Melegben permetezve perzselhet a szer, ezért a nyári vetéskor legjobb a talajba munkálni a bórt, hektáronként 6 kg-os mennyiségben.

A cinkhiányra is érzékeny a sárgarépa, erre hozamvesztéssel reagál. Egy vagy két permetezéssel, vízben oldódó, cinktartalmú lombtrágyával a hiány elkerülhető. A kalciumhiány gyökérrothadást okoz a talajban, ez optimális talajhasználattal kerülhető el.

Betakarítás és tárolás

A fővetésű sárgarépát általában október végén, november elejéig takarítják be. A betakarítógépek lift rendszerűek, a levélzetet 2–2,5 cm szárat hagyva vágják le, ami majd a csomagolás előtt kerül eltávolításra.

A termést ládákban vagy sűrűn szőtt zsákokban, illetve 250–300 kg befogadóképességű konténerekben szállítják a száraz és rézszulfáttal fertőtlenített raktárba. A mosásig, csomagolásig sötét helyen tárolják, célszerűen 2–3 °C-on, 98%-os páratartalom mellett. Szabályozott légterű hűtőházakban akár 6-8 hónapig is tárolható.