A dézsás örökzöldek egész télen kertünk, verandánk díszei lehetnek

Ha a fagyálló növény dézsába kerül, akkor bizony a fagy és a szárazság is árthat növényünknek. A -5 C fok alatti fagyokat már megsínyli a puszpáng, a magyal vagy a juhar. A védekezésnek több egyszerű módja van. Ha a dézsát deszkalapra, szélvédett helyre tesszük, máris távolabb kerültek növényeink a „talajmenti fagy” alattomos támadásától. Persze maga a csupasz edény még mindig ki van téve a hidegnek. A cserép a cserépbe módszerrel, vagy körbetekerve az edényt hőszigetelő anyagokkal, például jutával vagy lenvászonnal, fóliával máris hathatós védelmet biztosítottunk.

A kabátkát raffiával vagy spagócával rögzítsük. A hőszigetelő hatást tovább fokozhatjuk, ha az edény fala és ruhája közé száraz leveleket, avart, esetleg szalmát tömködünk. Azonban ha a dézsakabát beázik, máris romlanak az esélyek. Ezért jobb a dézsát fedett helyen tartani. Ha erre nincs lehetőségünk, a dézsát vegyük körbe fóliával is. De ne a télikabátra húzzuk az esőkabátot, hanem fordítva. ĺgy dézsás növényünk dekoratív marad a jutakabátban is.

Egész télen díszei lehetnek kertünknek a dézsás örökzöldek. A buxus, a babérmeggy, a tiszafa, a boróka vidámmá tehetik nyitott verandánkat, teraszunkat. A tartóedénynek szintén készítsünk kabátot. A zsákon kívül dekoratív még a vesszőből font kosár, vagy a fenyőágakból készített palást, amit a már említett módón bélelünk. Akármilyen hideg is van, a növények talaja nem lehet csontszáraz, hiszen az örökzöldek ilyenkor is élnek, fotoszintetizálnak, lélegeznek. Mihelyt a déli napsugarak enyhülést hoznak, öntözzünk. Azonban ilyenkor arra is számítanunk kell, hogy a nedves talaj később megfagy. Ekkor nem tudunk mást tenni, minthogy a növények koronáját is bebugyoláljuk valamilyen fényáteresztő megoldást alkalmazva (például légbuborékos fóliába).

Ha téli örökzöldeket említünk, először a fenyőfélék jutnak eszünkbe. A konténeres fenyők választékának a növekedési erély és méret szab határt. Az erdei fenyők közül például a 2x2 m kiterjedésű, piramis formájú, acélkék tűjű Pinus sylvestris ‘Watereri’ jöhet szóba. Ez a napfénykedvelő kompakt tűlevelű jól mutat borókák, erikák társaságában.

A mutatós buxus (B. smepervivens) télálló, lassan fejlődik, alakra (piramis, gömb) formálható. A napos félárnyékos helyeket kedveli. Kiterjedése 3-5 x 3-5 m. Legszebben a bejárat két oldalán, lépcsőfeljárókon mutat. Az alábbi növényekkel ajánlott: tiszafa, delavay fagyal (Ligustrum delavayanum), kék csatavirág (Polemonium caeruleum), nagy völgycsillag (Astrantia major).

Több fagyvédelmet, több fényt igényel a babér (Laurus nobilis), amelynek nem csupán levelei mutatósak, hanem aromás illata is élvezetes. Szintén szépen mutat gömb vagy piramis alakra nyírva. Fa alakra nevelve télen a szárát is takarni kell. Leveleiből csippentve ételeinket ízesíthetjük vele.

A szárazságtűrő, napfénykedvelő levendula sem csupán a gyógynövénykertek, ágyások dísze, hanem a törpe változatok kedvelt dézsás növények is. Néhány évnél tovább azonban nem tarthatók. Virágzás után vágjuk vissza. A téli fagyok elől ajánlatos védett, zárt helyre (télikert, veranda) vinni. (ú)