A burgonya tárolási betegségeiről

Ma már minden termelőnek – az EU-ban elfogadott normák szerint – kiszereléstől függően fel kell tüntetnie a burgonya fajtáját és a felhasználási típust. Az „A” salátának való burgonyát jelent, a „B” főzési, sütési típus, a „C” kiváló pürének és pehelynek, továbbá chipsnek és tésztaalapanyagnak, a „D” keményítő típusú burgonyát jelent, püré, pehely és chips készítésére kiválóan alkalmas.

A termésnek továbbá meg kell felelnie a fajtaleírásban feltüntetetteknek, a gumó mérete, formája, a burgonya héja és a -hús színe is fontos követelmény, csakúgy mint a tárolhatóság.

Ellenőrizhető és rejtett gumóhibák

Ha tárolásra veszünk krumplit, akkor nem elég kiválasztani a megfelelő kategóriát vagy típust. A boltokban általában a 4-6 cm nagyságú, osztályozott burgonyákat kínálják megvételre. Ennek ellenére előfordulhatnak gumóhibák is. Ilyen például a zöldülés, repedés, különböző deformációk, másodlagos növekedés, fonnyadtság, csírázottság, különféle gyomok, kártevők, kórokozók okozta sérülések. A felsoroltakat a vásárláskor ellenőrizni tudjuk. Rosszabb a helyzet az olyan belső hibákkal, melyek rejtve maradnak a vásárlók előtt. Ilyen hibának minősül például a gumóhús szürkülése, szürkefoltosság, üvegesedés, fásodás, belső csírázás, vasfoltosság és barnaközepűség.”

Hidegben sérülékenyebb a termés

Betakarításkor, ha a talaj hőmérséklete már 8 C fok alatt van, a gumók könnyebben megsérülnek, hajlamosabbak a szürkefoltosság kialakulására. Ugyanez vonatkozik a tároláskor történő munkafolyamatokra is. Ezért a mozgatásnál is ügyelni kell arra, hogy a gumók egyszeri esésmagassága ne haladja meg a 30–40 cm-t. A raktározás alatt ellenőríni kell a burgonya egészségi állapotát, mert az ilyenkor fellépő betegségek nagy veszteségeket okozhatnak. Csak a jó minőségű, ép burgonya tárolható minőségromlás nélkül. A burgonya minősége rendszerint közvetlen a betakarítás után a legjobb. Jó raktározással a veszteségek a minimumra csökkenthetők.

Gyakori raktározási betegségek

Közismert, hogy a szántóföldi növények közül a burgonyának van a legtöbb betegsége, kórokozója. A legnagyobb raktározási veszteségeket azonban a következő betegségek okozzák.

A nedves környezetben tárolt burgonyát könnyebben megtámadja a burgonya leggyakoribb és legveszélyesebb erwiniás betegsége, amely a gumók lágyrothadását okozza. Ez a betegség már a szabadföldön is előfordul, így a többi burgonyát már a betakarításkor megfertőzheti. A gumókat a nedves tárolási környezetben könynyen megtámadja, ilyenkor a gumón gyorsan terjedő, lágy, vizenyős foltok figyelhetők meg, majd a szövetek lágyak, nyúlósan szétfolyók lesznek, a burgonya büdös, erjedt szagú. A gumó belső szövetei vizenyősek, üregesek a termés pedig rövid idő alatt megrothad.

A burgonyavész hűvös, csapadékos nyári időjárásban a lombozat teljes pusztulást okozhatja, a betakarítás idején komoly gumófertőzést okoz védekezés hiányában. Ilyenkor a gumó héján szabálytalan alakú enyhén besüppedő szürke foltok láthatók. Az ilyen termés nem tárolható.

Karantén kórokozónak minősül a Clavibacter michiganensis subsp. Sepedonicus, amely a baktériumos gyűrűsrothadást okozza. A fertőzött gumó héja csillagszerűen repedezik, melynek következtében könnyen fertőződik más rothadást okozó betegségekkel. Ha a beteg gumót szétvágjuk, összenyomjuk annak belsejéből krémszerű, szag nélküli váladék jön ki.

A Ralstonia solanacearum a burgonya barna baktériumos gyűrűs rothadását előidéző kórokozója, az EU-ban így Szlovákiában is zárlati betegségnek minősül. A gumó keresztmetszetén a gyűrű barna elszíneződést mutat, ha megnyomjuk, belőle krémszerű fakó, sárga baktériumnyálka tömege tör a felszínre. A betegségről árulkodik, ha a betakarításkor a burgonya csíraszeménél a gumó felületére törő baktériumnyálkához talajmorzsák ragadnak. Ugyanakkor gyakori a látens, vagyis a tünetmentes fertőzés is. A betegség okozta kártétel legfőképp a betakarított burgonya rothadásában mutatkozik. Melegebb betakarítási és tárolási időszakban a termésnek akár a 50-85 % is tönkremehet.

A betegség elleni védekezés problematikus, hiszen vegyszeres védekezési lehetőség ellene nincs. Az eredményt a preventív vagyis a megelőző intézkedésektől várhatjuk, melyek közül legfontosabb az egészséges szaporítóanyag alkalmazása. Ott, ahol már a fertőzés előfordult, a burgonya termesztését 4-5 évig fel kell függeszteni. Nem engedélyezett olyan növény termesztése sem, amely fogékony a betegségre stb.

A pozsonyi növény-egészségügyi központ (UKSUP) már több éve a karantén növény-egészségügyi előírásoknak megfelelően rendszeres mintavétellel egybekötött szántóföldi ellenőrzéseket végez, melyeket az EU/EPPO módszernek megfelelően laboratóriumban is kiértékelnek. Ennek köszönhetően a veszélyes burgonyabetegségek nálunk csak minimális mértékben fordulnak elő.

A szerző növényvédelmi szaktanácsadó