Lassan, de biztosan idén is elérkezett a káposztafélék betakarításának ideje. De még azért van rá némi idő, hisz az enyhébb fagyokat is kibírja.

Máig él egy legenda az Ung-vidék kapujának tartott Abarán – a mindenkori nyelvhatáron és olykor államhatáron is létező településen –, hogy a falu bizonyos Abarai Kata úrnő után kapta a nevét, aki egykor a pogány elől sajkán evezve menekült abarai várából a szomszédos deregnyői várba, az ő kedveséhez.

Az Ung-vidéki település vezetése egy legalább 200 személyt foglalkoztató vasipari üzem létrehozásáról tárgyalt egy spanyolországi vállalat képviselőivel. Csuri Árpád, Abara polgármestere lapunknak elmondta, a külföldi befektető megbízottjai nemrégiben azzal a kérdéssel keresték meg, hogy adottak-e a feltételek a községben egy ekkora beruházás megvalósításához.

Ősrégi magyar község Abara a Laborc folyó mentén. 730 lelket számláló szülőfalum azelőtt közigazgatásilag a Tőketerebesi, az új felosztás szerint a Nagymihályi járáshoz tartozik. Legutóbbi faluriportunkban nem festhettünk róla vidám képet, az egykor különálló, ma hozzácsatolt mészpesti részt majd elvitte az ár, Abarán meg tengerként gyűlt össze a belvíz, még a szüleim falu közepén álló házának udvaráról is „csónakkal” lehetett átevickélni a szemben lévő boltba, a pince meg szinte a tetejéig víz alatt állt. Azóta hála istennek nem volt özönvíz.