A permetszerek használatáról

Kötelező érvényű szabály a használati utasításban feltüntetett töménység betartása. Ha a permetlébe a megadottnál kisebb adagot keverünk, a védekezési hatás elmarad. Viszont a megengedettnél nagyobb töménység nemcsak a károsítót pusztítja, esetleg a növényt is megperzseli, nem beszélve arról, hogy a hatóanyag-túladagolás pazarlás, hiszen a permetszerek többsége drága. A kis kiszerelésű por alakú szereknél vagy granulátumoknál a töménység általában gramm/10 liter víz, a folyékonyaknál milliliter/10 liter víz adagban, vagy százalékosan van megadva. A nagy csomagolású szereknél az 1 hektár felületre szükséges vegyszermennyiséget általában kilóban vagy literben határozzák meg.

Keverjünk, ne keverjünk?

A gyakorló növénytermesztők, kertészkedők sokszor felvetik a kérdést hogy milyen növényvédő szerek keverhetők egymással. Régebben a keverhetőséget a gyártó cégek táblázatokban tüntették fel. Ezek azonban mára az egyre gyorsuló fejlődés hatására elévültek. A felhasználóbarát szerformák megjelenésével a keverhetőségben radikális változások történtek. A korszerű permetszerek ugyanis gyakran olyannyira másképpen viselkednek, hogy a klasszikusnak számító keverhetőségi szabályok érvényüket vesztették. Csak egy példa erre: Aranyszabálynak számított, hogy a réztartalmú valamint nehézfémsókból készült permetszerek más készítményekkel nem keverhetők. Erről sokan meggyőződtek, különösen akkor, ha a permetlét valamilyen oknál fogva nem öntötték ki, hanem állni hagyták a tartályban. A mulasztásra a gyakori szórófej-dugulások figyelmeztették a gazdát. Mára a korszerű szerformáknak köszönhetően néhány réztartalmú készítmény – főleg a WG és a WDG jelzésű, azaz a vízben azonnal oldódó mikrogranulátumok – mégis felzárkózott a keverhető készítmények sorába. A gyakorlatban végzett keverési próbák során sem csapadékképződés, sem kicsapódás, leülepedés vagy szemmel látható elváltozás nem jött létre.

Permetezni csak szélcsendes időben

Permetezéskor nagyon kell ügyelni a növényi felület kellő borítottságára, lefedettségére. A permetlé finom porlasztásakor az apró cseppek elsodródásának megakadályozására kell törekednünk, ezért szeles időben nem ajánlatos permetezni. Az elsodródó cseppek ránk, a közelben termesztett más növényre vagy éppen a szomszéd fáira, zöldségére kerülhetnek, akár mérgezést vagy perzselést is előidézve.

A vegyszeres védekezés eredményességének további feltétele a hőmérséklet. Köztudott, hogy 10 C fok alatt és 25 C fok fölött káros mellékhatások jelentkezhetnek a növényen. Alacsony hőmérsékleten a szerek hatékonysága nem éri el a kívánatos szintet, viszont nagy melegben perzselik a lombot vagy a termést. Érdemes megszívlelni a gyakorló növényvédelmi szakemberek tanácsát: melegben vagy napsütésben ne permetezzünk, inkább kora reggel vagy alkonyatkor védjük termesztett növényeinket. A déli órákban a közönséges hideg víz is perzselhet.

Védekezés csapadékos időben?

Gyakran előfordul, hogy a permetezés után az ég beborul, majd az eső egész napi munkánkat megsemmisíti. Ha a csapadék 3-4 órával a permetezés után érkezik, addigra valamennyi kontakt hatású permetszer felszárad. Ezzel szemben a nagy záporok, zivatarok valamint a 2 mm-es csapadékmennyiséget meghaladó csendes esők a kontakt szereket lemossák. Ezért, ha ilyen szerekkel permetezünk, és nem használtunk tapadást segítő készítményeket, akkor a permetezést – ha az idő szárazabbra fordul – meg kell ismételni. A kezelést követő mérsékelt csapadék azonban nem mindig káros, sőt a hatáskifejtés szempontjából kifejezetten előnyös lehet.

A vegyszeres védekezésnél fontos a permetlé-borítottság és a cseppméret is. A növényvédő szereket egyenletesen vigyük fel a növényre. Ez a követelmény különösen a kontakt hatású permetanyagoknál fontos, ám a felszívódó szerekre is érvényes. A megfelelő lefedettség alatt négyzetcentiméterenként 50–70 csepp értendő. Ennek elérése nem könnyű feladat. Tapasztalataink szerint különösen a levelek fonákjára jut kevés permetlé. Ez azért baj, mert a kórokozók és a kártevők épp innen támadnak.

Általános permetezési szabály, hogy kerülni kell a cseppek megfolyását a növényen. Hibás az a felfogás, miszerint annál jobb eredményt kapunk, minél több permetlét szórunk a növényzetre, egészen addig, amíg az le nem csurog. Ez nemcsak vegyszerpazarlás, ilyen eljárással a védőhatás is csökken. A permetlének ugyanis nem a földön van a helye, hanem a növényen, elvégre nem a talajt kell védeni a betegségektől, kártevőktől, hanem a kultúrnövényt.

A szerző növényvédelmi szaktanácsadó