A káposztafélék korai kártevői

A káposztalégy ellen már a palántanevelő ágyakban is rendszeresen permetezni kell Dömötör Ede illusztrációs felvétele Mivel a káposztaféléket tápanyagban gazdag talajokon termesztik, sőt a fejes káposzta alá rendszerint istállótrágyáznak, megnő a termesztési terület gyomosodásának veszélye. A korai káposztafélékben gyakran jelentős mennyiségben megtaláljuk a pásztortáskát, repcsényretket és a vadrepcét. Később a szőrös disznóparéj, fehér libatop, porcsin keserűfű, az ebszékfű stb. is elszaporodik. A káposztafélék termesztési területén előforduló gyomokat tehát csak mechanikai és vegyszeres gyomirtás együttes alkalmazásával lehet eltávolítani.

GYOMIRTÁS KELÉS ELŐTT

A helyre vetett káposztaféléknél az alapkezelést a vetés előtt vagy után, de mindenképpen kelés előtt kell elvégezni. Gyomos tábla esetén használhatunk glyfozát hatóanyagú készítményeket, mint amilyen a Glyfogan 480 FL, Gliaka, Rondup, Dominator, Kapazin, 0,6–1,5 liter/ha töménységben. A gyomok elszáradása után lehet a talajmunkát – kapálást, sarabolást – megkezdeni. Magvetés esetén 6-8 cm mélységbe dolgozzuk be a talajba a következő készítményeket: Triflurex 48 EC, Treflan 48 EC, Triflurin 480 EC-t (1,5–2,5 liter/ha). Ha palántákat ültetünk ki, a gyomirtókat 5-7 nappal az ültetés előtt alkalmazzuk. A vetés után, de legkésőbb 3 napon belül használhatjuk a Gesagard 50 FW vagy a Prometrex 50 WP készítményeket (1–1,6 kg/ha), előnyük, hogy az egyszikű gyomnövények kelésére is hatnak. Ezeket a készítményeket azonban karfiol termesztése esetén ne használjuk! Közvetlenül a vetés után alkalmazható még a Ramrod Flo (8–1 1iterl/ha) készítmény is.

Amíg a palánta gyökeret nem ereszt, nagyon érzékeny a gyomirtó szerekre. Ezért amennyiben a parcella kezd elgyomosodni, a palánták meggyökeresedése után a nehezen irtható mezei aszat, ebszékfű, keserűfű és gombvirág ellen megbízható eredményt érünk el a Cliophar 300 SL és Lontrel 300 készítményekkel (0,4–0,5 liter/ha) adagolásban. Ezenkívül még használható a Lentagran WP (2 kg/ha), de csak akkor, ha a káposzta már 2-4 levelet hajtott. A karfiolt túlzott érzékenysége miatt posztemergensen kezelni nem szabad!

A magról kelő egyszikű gyomnövények elleni védekezést a káposztafélék 1–3 leveles stádiumától lehet végezni. A káposzta termesztési területein főleg a kakaslábfű és a muharfélék kelnek nagyobb mennyiségben, sőt néha két hullámban is. Az évelő tarackbúza ellen nagyobb vegyszeradagot kell alkalmazni. Megbízható szernek bizonyult az Agil 100 EC, Targa Super, Gallant Super, Pantera 40 EC és a Leopard 5 EC (0,5–1,5 l/ha), ám közvetlenül eső után ne permetezzünk velük. A gyomirtó hatása alatt, 7–10 napig ne végezzünk mechanikai gyomirtást.

KÁROSĺT A KÁPOSZTALÉGY

A kártevők közül a leggyakoribb és legjelentősebb a tavaszi káposztalégy (Phorbia brassicae), amely a kis növényeket 4–6 leveles koráig fenyegeti, ezért ellene védekezni kell. A kártevő által megtámadott növény fejlődésében leáll, levelei ólomszürkévé válnak, lankadnak, gyakran el is pusztulnak. Az idősebb növények lassabban fejlődnek, terméshozamuk csökken. A kikelő nyüvek a gyökeret kívülről hámozgatják, vagy behatolnak a gyökérbe és felfelé haladó járatokat készítenek. Fejlődésük 20–30 napig tart, majd a növényt elhagyva a talajba húzódnak, ahol bebábozódnak. A nyári nemzedék két hét bábállapot után repül ki. A kártevő tömegesen főleg ott szaporodik el, ahol a káposztaféléket vetésváltás nélkül nagy mértékben termesztik. Az öntözéses termesztés is segíti szaporodását.

Vegyszeres védekezéskor ügyeljünk arra, hogy a kártevő természetes ellenségeit, így a fürkészdarazsakat, megkíméljük. Például a fürkészdarazsak a kártevő lárváinak 60 százalékát képesek parazitálni!

A védekezés egyik legfontosabb irányelve a helyes növényi sorrend betartása. Ne feledjük, hogy a káposztalégy ellen már a palántanevelő ágyakban is rendszeresen permetezni kell. A védekezés mindig a tojásrakó legyek ellen irányuljon, ezeket kell elpusztítani. Helyrevetéskor megfelelő védelmet nyújt a Diazinon 10 G granulátum (1 gramm/folyóméter). 10–14 nappal a palánták kiültetése és megilledése után a növények gyökérnyaki részhez juttassunk ki bőséges mennyiségű permetlét. Használjunk Diazol 50 EC (0,1%) vagy Basudin 600 EW (0,1%) készítményt, melybe mindig tegyünk tapadószert, például Agrovitalt (0,05%). A kártevő második, júniusi nemzedéke – a hűvösebb, csapadékosabb évjáratok kivételével – a már megerősödött növényállományban nem tud érzékenyebb kárt okozni. A káposztalégy augusztusi harmadik nemzedéke is veszélyes, mert az akkor még zsenge másodvetéseket támadja.

EGYÉB KÁRTEVŐK ÉS KÓROKOZÓK

A tavaszi káposztaléggyel egy időben károsítanak a parányi, mindössze néhány milliméter nagyságú fekete vagy feketesárga csíkos földibolhák, levéltetvek és a káposztapoloskák. A felsorolt permetszerek rendszeres használatával ezeket a kártevőket is távol lehet tartani.

A káposztalevéltetvek ellen speciális készítményként használható a Pirimor 25 WG (0,15%), az Aztec (0,1%), a Calypso 480 EC (0,02%), melyek kímélik a levéltetvek természetes ellenségeit. Ezekkel a védekezésekkel egy menetben a március végén, április elején megjelenő káposztalepkéket és a repcelepkék hernyóit is irtjuk. Veszélyes palántaágyi kórokozónak minősül a peronoszpóra is. Fertőzése esetén a levelek színén elmosódott szélű szürkés sárgás foltok, a fonákon szürkésfehér bevonat jelenik meg. Ellene használjunk Ridomil Gold 42,5 WP (0,4%), Champion 50 WP (0,4%), Dithane DG (0,5%), Folpan 80 VDG (0,2%), Merpan 80 WDG (0,3%), Kuprikol 50 WP (0,6%). A permetlébe ajánlatos tapadószert, például Agrovitalt (0,05%) is adagolni.

A szerző a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP-OOR) komáromi részlegének a munkatársa