A hervadásos palántabetegségek legfőbb okozói

A hajtatásban előfordulnak élettelen, nem fertőző kórokok is, melyek termesztési hibákból erednek. Ilyen például a talaj magas sótartalma vagy a trágya-túladagolás, amely gyakran a növény hajszálgyökereit károsítja. A vékony hajszálgyökerek barnulása szabad szemmel nem, vagy alig vehető észre. Súlyosabb esetekben a gyökerek pusztulása is bekövetkezhet. Az élő és fertőző kórokozók közül esetenként a baktériumok, legtöbbször azonban a gombák idéznek elő hervadást. A gombák általában a szállítószöveteket károsítják, ugyanakkor a száron foltosságot vagy rothadást okozva idézik elő a fiatal növények hervadását, pusztulását.

A paprikánál gyakori a szklerotíniás betegség (Sclerotinia sclerotirium), amely a paprikaállományban elszórtan vagy foltszerűen jelentkezik. A tünetekre jellemző, hogy a szártövön vizenyős foltok mutatkoznak. Azokon pedig fehér, vattaszerű gombafonál-bevonat képződik és végül izzadmánycseppek kíséretében fekete szkleróciumok – kitartóképletek – alakulnak ki. Ha a szárat kettévágjuk, abban ugyancsak fekete szkleróciumokat találunk. Az ilyen tő lankad, hervad, végül elpusztul. Ez a betegség a hajtatásban, később pedig a paprikatő oldalágain is jelentkezhet, ilyenkor csak részleges hervadás, illetve elhalás észlelhető. A kórokozó azért is veszélyes a hajtatóházakban, mert a talajban az ilyen elszórt fertőzésekkel rengeteg szklerócium kerül a talajba. Megelőző védekezésként ajánlatos a kiültetésre szánt palánták beöntözése, amit néhány nappal a kiültetés után főleg a tövek gyökérnyaki részére összpontosítva megismétlünk. A beöntözésre használjunk Merpan 50 WP (0,25%), Ronilan FL (0,1%), Previcur 607 SL (0,1%), Folpan 80 WDG (0,2%) továbbá Fundazol 50 WP (0,1%), Sumiliex 50 WP (0,1%) vagy Topsin M 70 (0,1%) kombinációját. A veszélyes fehérpenészes rothadás ellen külföldön már kifejlesztettek egy biopreparátumot Contans WG néven (2 kg/ha), melynek a hatóanyaga a Conithyrium minitans gomba. Ez a készítmény a talajkezelés után a földben levő és fertőzési forrásul szolgáló szkleróciumokat pusztítja el. Hatását két-három évig is megtartja. Nálunk ezt a készítményt még nem engedélyezték, ám Magyarországon Koni néven forgalmazzák. Megelőző védekezésként a fertőzött, beteg növényeket, növényi részeket időben távolítsuk el és semmisítsük meg. Igyekezzük a növényeket szárazon tartani. A csapadékos időjárás és a gyakori páralecsapódás idején a külső fertőzés megelőzésére megelőző permetezéseket alkalmazzunk.

A botrítiszes betegség a paprika minden részén – szárán, oldalágain levélen, virágán és a termésén is – fertőzhet. Ilyenkor a folt feletti részek lankadnak majd elhalnak. A fertőzés helyén rövid idő alatt dús szürke penészgyep képződik. A védekezés időpontjára és a növényvédő szer kiválasztására irányadóak a szklerotíniás betegségnél leírtak.

A paprikaállományban egyre gyakrabban fordul elő a fuzáriumos rothadás. Tipikus hervadást előidéző kórokozók a talajból, döntően a gyökéren keresztül fertőznek. Behatolásukhoz valamilyen sérülés szükséges, az egészséges gyökereket nagyon nehezen tudják megtámadni. A sérülést a talajlakó kártevők vagy a művelő eszközök okozzák, de a tömörödött, levegőtlen talajban elpusztult gyökér is fertőzőforrás lehet. Ezt előidézheti a hajtatásban elterjedt csepegtető öntözés esetén kialakult túlöntözés, vagy a helytelenül elhelyezett csepegtető test. A hervadást a gomba micéliumjai által elzárt edénnyalábok, vagy a kórokozók toxinjai, váladékai okozzák.

Ha a betegség gyakran jelentkezik, védekezésként a talajcsere lehetőségét kell fontolóra venni. Addig is a beteg töveket azonnal távolítsuk el és utána célszerű a tő körüli talajt Fundazol (0,1%) oldattal beöntözni. Ha a vegetációs időszak végéig elpusztult tövek aránya eléri a 10 százalékot, a következő telepítés előtt mindenképpen szükséges a talajcsere vagy a talajfertőtlenítés elvégzése.

Az említett hervadásos betegségek gyakran fertőzik a paradicsomot és az uborkát egyaránt. A megtámadott növények védelme alapvetően megegyezik a fent leírtakkal. Megelőző védekezésként ajánlatos már a vetőmagvásárlásnál a betegségekkel szemben ellenálló fajtákat választani. Főleg ott érvényes ez, ahol az említett betegségek gyakran és rendszeresen károsítanak. Ügyeljünk továbbá a megfelelő mélységű és minőségű talajelőkészítésre, a rendszeres talajlazításra, a csöpögtető öntözés és a vegetációs fűtés helyes alkalmazására, és kerüljük a túlöntözést. A vegyszeres védekezés csak megelőző hatású lehet. A betegségek megjelenése után már nincs lehetőség a leküzdésére. Az utólagos tőkezelések sem hoznak kielégítő eredményt.

Fontos, hogy a termesztés befejeztével, a betakarítás után a növénymaradványokat ne forgassuk a talajba, hanem távolítsuk el és semmisítsük meg azokat. Az állományvédelemben kiemelt jelentősége van a növényhigiéniai rendszabályok betartásának. A nevelés alatt a növények folyamatos figyelésével, a beteg növények eltávolításával csökkenthetjük a betegség terjedését, a vegyszeres védekezések számát. Fontos hogy a termesztésre mindig egészséges szaporítóanyagot használjunk.

A szerző a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Növényvédelmi Intézet (ÚKSUP-OOR) komáromi részlegének a munkatársa