A gyümölcstermő növények télvégi metszése

Az enyhébb fagymentes napokon lassan meg lehet kezdeni a dísznövények metszését. Viszont ha a levegő hőmérséklete eléri a mínusz 5 C fokot, a metszést abba kell hagyni, mert a metszési felületen keresztül fagyási sérülések keletkezhetnek.

A metszésre legalkalmasabb időpont a tél vége, amikor már látszik, hogy mely hajtások nem élték túl a téli fagyokat. A haszonnövényekkel ellentétben, ahol a metszéssel a terméshozamot befolyásolhatjuk, dísznövényeknél a metszés célja az egészséges hajtások fejlesztése és a minél szebb koronaforma kialakítása.

Fák esetében ritkábban van szükség metszésre, a sérült, elhalt hajtásokat azonban mindenképpen távolítsuk el. Törekedjünk a természetes koronaforma megtartására. A fiatal fák meghálálják, ha a törzsén fejlődő oldalhajtásokat nem távolítjuk el fiatal korban (3–4 év). Ezek ugyanis egyrészt növelik a lombkoronát, így elősegítik a több tápanyagfelvételt, másrészt pedig árnyékolják a törzset, ami élettanilag szintén kedvező. Egyes fák kifejezetten igénylik e hajtások megtartását, ezek nélkül fejlődésük lelassul, és csak később (4-5 év) igénylik a ritkítást (pl.: törökmogyoró, bükk, nyír, gyertyán), vagy egyáltalán nem igénylik azt (pl.: szürkenyár).

A cserjék növekedésére jellemző, hogy több törzset nevelnek, amelyek idővel elöregszenek, helyüket a fiatal hajtások veszik át. Ezért ezt a folyamatot ifjítással segítsük elő, így biztosan egészséges, dúsan virágzó hajtásokat fogunk kapni.

A cserjék metszését három fő folyamatra lehet osztani:

– a tisztogatás során a sérült, beteg, elhalt ágakat, valamint azokat, amelyek a föld felé nőnek tőből eltávolítjuk;

– az ifjítás során kimetsszük az elöregedett hajtásokat, hogy a lombkorona tápanyagellátása a 2-3 éves hajtásokkal a legkedvezőbb legyen;

– a ritkítás során a sűrű sarjtömegből csak a legerőteljesebbeket hagyjuk meg.

A cserjék fejlődése akkor a legmegfelelőbb, ha 3–4 évente elvégezzük rajtuk a metszést. Munkánkat egészséges hajtásokkal és gazdag virágpompával fogják meghálálni.

A metszés időpontja cserjék esetében a virágzási időtől függ. A nyáron, idei hajtásokon virágzókat kell tél végén, kora tavasszal, de legkésőbb rügyfakadás előtt visszametszeni (pl.: nyáriorgona, orbáncfű). A tavasszal virágzókat, amelyek virágrügyei az előző évi hajtásokon alakultak ki, kizárólag virágzás után szabad megmetszeni, ha tavasszal metsszük vissza őket, nem fognak virágozni (pl.: aranyvessző, orgona, gyöngyvirágcserje).

A szerző agrármérnök