A biokert, melyben nem használunk műtrágyákat és növényvédő szereket, nagyon alkalmas olyan termékek előállítására, melyeket vegyszerkezelt kertben csak különleges rendszabályok bevezetése után lehet megoldani. A biokertben vállalkozhatunk például laskagomba termesztésére vagy giliszták tenyésztésére.
A giliszták a biokertész legfontosabb segítői
A giliszták a biokertész legfontosabb segítőtársai. Megfelelő termesztéstechnológia esetében biztosítják a talaj levegőztetését és forgatását. Más élőlényekkel hozzájárulnak a jó minőségű biokomposzt előállításához, amely a sikeres biokertészkedés alapja. (A gilisztatenyésztéssel részletesebben Frühwald Ferenc foglalkozik a Gilisztatenyésztés a biokertészetben című munkájában.)
Szerintem a gilisztatenyésztés elterjedésének óriási jelentősége van, mert fékezheti a természet jelenlegi rohamos pusztulását azáltal, hogy lehetővé teszi a szántóföldek tápanyag-utánpótlását vegyileg aktív műtrágyák helyett teljes értékű gilisztahumusszal, minek következtében a növényzet is egészségesebbé válhat. Ez pedig a permetezések számának csökkenését vagy teljes kiiktatását is eredményezheti.
Jelenleg 18 családba sorolt mintegy 3000 fajta gilisztát tartanak nyilván. Ezekből a biokertészetben kettőnek van rendkívül nagy jelentősége. A földigilisztának, mert kitűnően elfogyaszt mindenféle szerves kerti hulladékot, testsúlyánál hatvanszor nagyobb erőt fejt ki, így jól átlevegőzteti a letaposott talajt is, valamint a trágyagilisztának. Az utóbbi jól szaporítható fogságban is, és ott a jelenleg kidolgozott technológiák szerint két fontos terméket lehet velük előállítani: a gilisztafehérjét és a gilisztahumuszt.
A gilisztafehérje felhasználható baromfitakarmányban, a gilisztahumusz pedig – főleg a vegyszermentes zöldség- és gyümölcstermesztésben – nagyon alkalmas a termőföld tápanyag pótlására.
A gilisztatenyésztés minden mezőgazdasági üzemnek, egyéni vállalkozónak és a néhány négyzetméteren gazdálkodó kertészkedőnek is ajánlható, elsősorban gazdasági, és nem utolsó sorban környezetvédelmi jelentőségénél fogva. A helyi önkormányzatoknak is bizonyos bevételi forrást jelenthet, ha megszervezik a kommunális szemét válogatott gyűjtését. Ezzel jelentős mennyiségű üzemanyagot is megtakaríthatnak, mert a hulladékot jelenleg általában távolabbi lerakóhelyekre szállítják.
A biokertészkedők nagyon egyszerűen kiegészíthetik kertjüket gilisztatenyésztéssel, mert a félig kész biokomposzt nagyszerű alaptáplálék a trágyagiliszták számára. Mivel a biokertben rendszerint élnek vakondok is, melyek nagy mennyiségű gilisztát fogyasztanak, a szabadban történő gilisztatenyésztés feltétele, hogy olyan alkalmatosságot állítsunk össze, amelybe a vakond nem jut be. Ezt a problémát kertemben úgy szeretném megoldani, hogy 10 x 10 mm lyukú dróthálóból egy 4 x 1 x 0,25 méteres teknőt készítek. Ha a biokomposztot folyamatos módszerrel állítjuk elő, nyáron a komposztalapanyag összeállítása után kb. 12 héttel, az érésben levő hulladék a második átforgatás után alkalmas lehet a giliszták táplálására. A giliszták megszerzésekor 1 x 1 méteres alapterületen megkezdhetjük a giliszták szaporítását úgy, hogy a részben bomlott komposztból 0,15 vastag réteget terítünk le. Ebbe 4–5 ezer gilisztát telepítünk. Ezeket legalább 3 naponként 0,02–0,04 m vastag új érlelődő komposztréteggel etetjük. Amikor az anyag vastagsága eléri a 0,50 métert abbahagyhatjuk az „etetést”, és a másik kijelölt területen leterítjük a félig érett komposztot. A giliszták többsége 4–5 hét elteltével átvándorolt az új helyre friss táplálék után. Ekkor megkezdhetjük a gilisztahumusz kerti felhasználását.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.