A talajban hiányt mutató mikroelemek (főleg meszes és lúgos talajokon) lombtrágyázással, mesterséges tápanyag-utánpótlással pótolhatók. Ennek azért van jelentősége, mert a főbb tápanyagok hiányára növények a tenyészidő első felében érzékenyebben reagálnak, s ebben az időszakban a pótlásokat be lehet iktatni. Debreczeni Béláné, a Veszprémi Egyetem munkatársának erről szóló írását rövidítve közöljük.
A szántóföldi növények jelentős mennyiségű nitrogén-igényét osztott adagokban kijuttatott N-trágyázással, elsősorban fejtrágyázással kell biztosítani. Mivel a téli csapadék miatt a nitrogén-kimosódás jelentős lehet, ezért általában kora tavasszal szórják ki a termést növelő nitrogén-fejtrágyát. A túl kései nitrogén fejtrágyázásnál azonban számítani kell arra is, hogy az már nem csak a növekedésben vesz részt, hanem a fehérjeképzést előnyben részesítve a napraforgó esetében például csökkentheti az olajtartalmat.
A levéltrágyázással a termesztett növény életfolyamataihoz szükséges tápanyagokat a legalkalmasabb időpontban és a szükségnek megfelelően lehet adagolni. Kora nyári aszályos időszakban öntözés hiányában a szárazságeredetű tápanyag felvételi zavarok esetén a levéltrágyázás az egyetlen lehetséges mód a károk csökkentésére. A levéltrágyák elvileg a tenyészidő kezdetétől a növények termésérésének kezdetéig kijuttathatók, 2-3-szori levéltrágyázás már eredményes lehet. Ezen kívül számtalan speciális nitrogéntartalmú és más elemekkel kiegészített levéltrágya is megtalálható a piacon. A kén és a magnézium hiánya például a keserűsó levéltrágyaként való kétszeri alkalmazásával is pótolható.
A levéltrágyák hatékonysága nem az általuk kijuttatott tápanyagok mennyiségével, hanem az általuk helyreállított, kiegyensúlyozott életfolyamatokkal mérhető. Ilyenkor nem csak a levéltrágya tápanyagai hasznosulnak, hanem a megélénkülő életműködésen keresztül javulhat a talajban lévő tápanyagok felvétele, a trágyázással talajba vitt elemek hatékonysága is. A levéltrágyákkal nem érhető el ugyanolyan termésnövelő hatás, mint az alaptrágyázással, de ennek ellenére nem lebecsülendő az általa kiváltható eredmény.
A napraforgó nálunk is sikeresen és jövedelmezően termeszthető növény, főleg ha megfelelő fajtát választunk és fajtára jellemző specifikus termesztési eljárást alkalmazunk. A nagy olajtartalmú napraforgó igényes a talajjal szemben, a vályogos, jó hő- és vízgazdálkodású talajokon érzi jól magát. A mezőségi talajokon adja a legnagyobb terméseket. Termesztésére alkalmasak a lazaszerkezetű barna erdőtalajok, humuszos homoktalajok is. Ez öszszefügg azzal, hogy a nitrogénellátásra kényes, az igényének megfelelő nitrogénmennyiséget meghálálja. A nitrogén felesleg olajtartalmát csökkenti és fokozza a betegségek iránti fogékonyságát. Az intenzív növekedési szakaszban viszonylag nagy mennyiségű tápanyagot vesz fel.
A tápanyagokkal közepesen ellátott talajon 1 tonna kaszattermése a talajból a következő tápanyagmennyiségeket igényli: 40 kg nitrogén, 30 kg foszfor(P2O5) és 70 kg kálium(K2O), 12 kg magnézium (MgO). A kedvező tulajdonságú mezőségi talajokon elérhető 3.5 t/ha kaszattermés(140 kg nitrogén, 105 kg foszfor, 245 kg kálium és 42 kg magnézium igénnyel).
Amennyiben, a napraforgó vetés előtt vagy azt követően nem kapta meg a tervezett kaszattermés szerint, a szükséges nitrogén mennyiséget, a hiányzó rész fejtrágyaként vagy lombtrágyaként pótolható.
A levéltrágyázás alkalmazása többszöri kijuttatás esetén lehet sikeres. Hatékonyságát növeli, ha a gombaölő szerekkel együtt alkalmazzuk, alkalmazkodva a megjelenő szürkepenész és más gombabetegségekkel szembeni védekezésekhez. Az első kombinált permetezést a napraforgó bimbózásakor, a másodikat teljes virágzáskor végezhetjük.
A kukorica víz- és hőigényes növény. A termésbiztonság szempontjából a mezőségi és középkötött barna erdőtalajokon érzi jól magát. Egy tonna szemterméshez hektáronként 28 kg nitrogént, 11 kg foszfort (P2O5), 30 kg káliumot (K2O), 3 kg magnéziumot (MgO) igényel. Szemtermése kedvező esetben átlagosan 5-6 t/ha (kb. 150 kg nitrogén-, 60 kg foszfor- és 180 kg kálium-igénnyel).
A kukorica levéltrágyázása nem annyira elterjedt, mint a napraforgóé. Ennek az oka, hogy amikor alkalmazni lehetne, a kukorica levélfelülete még kicsi. Ilyen fejlődési szakaszban az osztott nitrogén alkalmazásával a fejtrágyázás ajánlatosabb. Amikor a kukorica levélfelülete alkalmasnak kínálkozik a permettrágyázáshoz, akkor viszont már a sorok közé géppel nehéz bejutni. Ugyanakkor a kukoricánál a tenyészidőben a levéltrágyázás rendszerint nem kapcsolható össze növényvédelmi permetezéssel. Viszont a levéltrágyázás nagyon hatásos az aszálykár csökkentésére, és a kukorica tenyészidejében bármikor alkalmazható. A karbamid híg oldata ajánlható kétszeri alkalmazással. Az első levéltrágyázás kijuttatható címerhányás ideje alatt, megtakarítási szempontból ez egybe eshet a kukoricamoly elleni védekezéssel. A második permetezés az elvirágzás végétől a szemképzés ideje alatt a tejes érés kezdetéig végezhető. (r-w)
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.