A delta plusz után jöhet a szupervariáns

A Közegészségügyi Hivatal (ÚVZ) november 5-én tájékoztatott a delta plusz felbukkanásáról, a járványügyi szakértők azonban felhívták a figyelmet a helyes megnevezés használatára, szakmai szempontból ugyanis a delta AY.4.2 alvariánsa a helyes kifejezés. Októberben 2681 pozitív mintát vizsgáltak meg a laborok, s 8 esetben mutatták ki a delta pluszt.  A hivatal közleményében leszögezte, a fertőzöttek közül heten nem voltak beoltva. Egyelőre megfigyelik az új fajta vírust, az eddigi információk alapján úgy fest, a „hagyományos” deltához képest – mely minden eddigi vírusvariánsnál fertőzőképesebbnek bizonyult, és lényegesen fellendítette a járványt – 10–15%-kal fertőzőbb változatról van szó. A hivatalnál érdeklődtünk az aktuális aránnyal kapcsolatban, illetve rákérdeztünk arra is, milyen módon zajlik a külön megvizsgált minták szekvenálása. Marek Eliáš, az ÚVZ sajtóosztályának munkatársa lapunknak elárulta, novemberben eddig 2083 szekvenált mintából 21-ben azonosították az új mutációt.

Szlovákiában jelenleg továbbra is a delta variáns dominál

– tette hozzá, rámutatva, a delta neve B.1.617.2. Kérdésünkre, mi alapján választják ki a pozitív mintákat, elmondta, az úgynevezett CT-mutatót veszik figyelembe, s azokat a mintákat küldik szekvenálásra, amelyekben a vírustöltet 25 vagy annál alacsonyabb. Minél alacsonyabb a CT-érték, annál magasabb a vírustöltet az adott mintában. Novemberben összesen 3356 mintát küldtek speciális vizsgálatra, eddig 2083 mintát sikerült górcső alá venni, tudniillik, ha túl magas a figyelt mutató, akkor csökken a folyamat sikerességének esélye. 

Tomboló delta variáns

Az, hogy új mutáns jelent meg, nem meglepő, hiszen a koronavírus más vírusokhoz hasonlóan folyamatosan mutálódik. A baj ott kezdődik, amikor egy variáns új tulajdonságokat vesz fel, és ezáltal felgyorsítja a vírus terjedését, vagy akár megnehezíti a kórral szembeni védekezést. Példaként említhetjük az alfa, illetve a jelenleg pusztító delta variáns elszaporodását, mely a WHO adatai szerint jelenleg az esetek 99,5%-át teszi ki. A The Guardian brit napilap emlékeztetett, a járványügyi szakértők az USA-ban heti szinten megvitatják az aktuális globális járványügyi helyzetet, s ezáltal igyekeznek megjósolni a helyzet további alakulását. „Olyan, mint egy időjárás-jelentés” – idézik William Hanage epidemiológust. „Úgy szokott ez lenni: van itt egy kis Gamma, Alfa mutatkozik ott. Most azonban már csak Delta van” – folytatta a vírus különböző mutációira utalva, a WHO ugyanis tavasszal bevezette a görög ábécés rendszert, mely célja az elnevezések egységesítése és elnevezése volt.  A tudósok hangsúlyozzák, egyelőre nem rendelkezünk elegendő adattal az új variánssal kapcsolatban, de jelenleg úgy tűnik, 10–15%-kal fertőzőbb típusról van szó. Hanage a közérthetőség kedvéért a delta unokájaként emlegeti.

A plusz nem az utolsó

A brit lap megszólította Ravi Guptát, a Cambridge-i Egyetem professzorát is, aki szerint elkerülhetetlen egy újabb domináns variáns kifejlődése.

Ez az új delta plusz variáns viszonylag félénk ahhoz képest, amiről beszélek. Két mutációja a delta törzsnek, nem hiszem, hogy ezek annyira aggasztóak, és más országokban nem terjedtek el nagymértékben. De elkerülhetetlen, hogy a következő két évben legyen egy másik jelentős variáns, amely felveszi a versenyt a deltával, és meg is előzheti azt

– véli. A delta plusz nagyobb terjedőképessége nem zárja ki, hogy idővel kiszorítja a jelenleg domináns deltát, a 10–15%-os növekedés azonban nem annyira vészes – a delta az őt megelőző alfához képest 60%-kal gyorsabban terjedt, így meglehetősen gyorsan le tudta körözni. Ahogy Ravi is utalt rá, feltehetően a delta alvariánsai párhuzamosan fognak terjedni, egészen addig, amíg egy brutálisabb változat nem születik, és a jelentősen erősebb terjedési képességének köszönhetően átveszi az irányítását. Az epidemiológusok most azt próbálják modellezni, hogyan is nézhet ki egy új szuperváltozat. A vírus eddigi jelentős átalakulásai hozzájárultak a vírus terjedésének felgyorsulásához. Hanage érvelése szerint, az egyik oka annak, hogy a delta variánsnak ekkora hatása volt az, hogy rendkívül gyorsan növekszik az emberi sejtekben, még mielőtt az immunrendszer beindulna. Ennek eredményeként a deltával fertőzött emberek körülbelül 1200-szor több vírusrészecskét hordoznak az orrukban, mint az eredeti SARS-CoV-2 törzs esetében, és két-három nappal hamarabb jelentkeznek a tünetek.

Kevesebb tünet?

A delta pluszt az Egyesült Királyságban fedezték fel először,nyár óta azonban fokozatosan terjed, és már a visegrádi országokban is jelen van. A REACT-1 elnevezésű tanulmányból kiderült, az Egyesült Királyságban a szekvenált minták 12%-át teszi ki a delta plusz, de csak egyharmaduknál jelentkeztek a koronavírus-fertőzés jellemző tünetei. A delta pluszban szenvedők kétharmadánál ütötte fel a fejét valamelyik tünet, a delta variánssal fertőzött személyek háromnegyedénél tapasztaltak tüneteket. A Reuters információi szerint a kutatás azt mutatja, az új mutáció némileg fertőzőbb a jelenleg tomboló deltához képest, de egyelőre nem tűnik úgy, hogy súlyosabb lefolyású megbetegedést okozna, vagy jobban ellenállna az oltás által nyújtott védelemnek. Fontos leszögezni, hogy a vizsgálatok jelenleg is zajlanak, s az egyes országok továbbra is rendkívül nagy figyelemmel kísérik a vírus változását.

Fontos az oltás

A tanulmány alátámasztja a koronavírus elleni oltás fontosságát – az emlékeztető adag a felnőtteknél csökkenti a fertőzés veszélyét, azokhoz képest, akik csak a vakcina két adagját vették fel, kétharmaddal kevesebben kapták el a vírust. A járvány elleni védekezés leghatékonyabb módja az oltás, de a szakértők által javasolt óvintézkedéseket, mint például a maszkviselést és távolságtartást, valamint a személyes kapcsolatok korlátozását szintén rendkívül fontos betartani a további mutációk megelőzésének érdekében. Elena Prokopová, az egészségügyi minisztérium gyermekgyógyászati főorvosa a hónap elején a TASR hírügynökségnek azt nyilatkozta, fertőzőbb vírusról van szó, és a tünetek később jelentkeznek a fertőzési stádiumhoz képes. A tünetek hiánya ebből a szempontból veszélyes lehet, mivel megnő a valószínűsége, hogy valaki jóval azelőtt továbbadja a vírust, mielőtt rájön, hogy elkapta és korlátozná a mozgását.

Az oltásban bízhatunk

A delta pluszt semmi esetre sem szabad alábecsülni, épp ellenkezőleg, a különböző mutációk kifejlődése is azt mutatja, a járványt csak akkor tudjuk megfékezni, ha a globális átoltottságot magasabb szintre emeljük. A tudományos kutatások alapján a variánsok ott alakulnak ki, ahol probléma nélkül terjed a vírus, tehát alacsony az oltottsági arány. A szakemberek hangsúlyozzák, hiába magas az oltási hajlandóság egyes fejlett országokban, a pandémiától addig nem szabadulunk, amíg világszerte nem sikerül elérni a szükséges oltottsági szintet, elzárva ezzel a teret a veszélyesebb variánsok kialakulása előtt, melyek előbb-utóbb visszatérnek az átoltottabb régiókba és akár új hullámokat váltanak ki.