Zongora-verseny

Vagy a megálmodója után Bogányi-zongorának. Már tavaly is megpróbálták bemutatni szép fővárosunkban a hangszert, de akkor nem fért be a terem ajtaján, illetve egy másik városi legenda szerint valami szétzakkant benne szállítás közben, ezért nem tudott volna úgy megszólalni, ahogy kell.

A Liszt- és Kossuth-díjas művész, Bogányi Gergely szólaltatja meg e különleges nemzeti instrumentumot. Ő oroszlánrészt vállalt abban a fejlesztési folyamatban, amely 186 millió forintba került. Ebből 126 millió forintot EU-támogatásként kaptak, a 60 milliós önrészt pedig a Magyar Nemzeti Banktól. El is készült a prototípus, a dizájnja merész, futurisztikus, nekem nagyon tetszik a képeken. A hangjáról még nem tudok nyilatkozni, de alig várom, hogy halljam. És szurkolok magamnak, hogy imádjam, és indokoltnak tartsam azt a hatalmas összeget, amelybe került. Mert van itt még néhány aggasztó számadat. Ezeket a 444.hu hozta nyilvánosságra a minap, le a kalappal előtte.

Az első szám a nulla. Ennyi árbevétele volt tavaly a csodazongorát gyártó Zengafons Kft.-nek, amely a hangszer promotálásáért és értékesítéséért felel. A 444.hu szerint a magyar állam 2015-ben tíz darabot rendelt ebből a hangszerből, összesen 764 millió forintért, ezt a pénzt az Emberi Erőforrások Minisztériuma perkálta ki az adófizetők pénzéből. Ehhez képest a Zengafons cég árbevétele 2014 óta 76 millió forint, ennyibe kerül egy csodazongora. A 444.hu azt is kiderítette, hogy a szóban forgó egyetlen darab hangszert az Aria Hotel, egy nemzetközi luxusszálloda-lánc magyarországi tagja vásárolta meg két részletben. Az első részletet 2014-ben, a másodikat 2015-ben fizette ki, a következő évben viszont senki sem kért a csodazongorából, úgy jött ki a nullás bevétel.

Van nekem egy unokatestvérem, aki hosszú évek óta árul méregdrága fazekakat, edényeket. Tényleg csúcstermékekről van szó, egészségesen, olaj nélkül lehet bennük főzni. Nekem egyelőre nem futja ilyesmire, de ettem már bennük készült ételt, és össze sem lehet hasonlítani az én ócska fazekaimban főtt takarmánnyal.

Szegény srác agyondolgozza magát a bevételért. A gyerekei alig ismerik. Ha tavaly egyetlen fazekat nem adott volna el, már rég kirúgták volna. Ha pedig a kollégáinak sem sikerült volna a termékek értékesítése, a multicég már rég kivonult volna Szlovákiából, mert ha nincs kereslet, nem éri meg fenntartani az apparátust. Ez ilyen egyszerű. Állami pénzből, illetve uniós forrásokból azonban még egyszerűbb: akár vegetálhat is egy cég, éveken át.

A Bogányi-zongora üzleti bukása miatt nyilván senkit nem vonnak felelősségre. Miért is vonnának, hiszen az állam támogatta a magas kultúrát, született egy világszínvonalú termék, kipipálhatják a dolgot, senki sem mondhatja, hogy nem fontos nekik a komolyzene, hogy csak stadionokra és kisvasútra költenek. A nemzetközi zongora-versenyben viszont Magyarország rosszabbul teljesített, mint mondjuk Szlovákia, ahol nem szórtak el milliókat egy ilyen kolosszális ötletre.

Persze ne legyünk pesszimisták. A holnapi ingyenes Bogányi-koncert talán vásárlásra sarkall valakit a közönség soraiból...