Végre! - a régen várt Bush beszéd

Mind az izraeli, mind a palesztin vezetők üdvözölték George Bush amerikai elnök csütörtök esti beszédét, de az abban megfogalmazott bírálatok közül csak azokkal értettek egyet, amelyek a másik félre vonatkoztak. Bush beszédében felszólította Izraelt, hogy állítsa le katonai akcióit, és kezdje meg a visszavonulást a megszállt palesztin városokból, míg Jasszer Arafat palesztin vezetőtől a terroristák elleni komoly fellépést követelte. A Palesztin Hatóság kijelentette, hogy feltétel nélkül elfogadja azokat a követeléseket, amelyeket Bush amerikai elnök tegnapi beszédében fogalmazott meg.

"Elégedettséggel konstatáltuk Bush elnök szavait a terror felszámolásának szükségességéről" - áll az izraeli külügyminisztérium közleményében. Ariel Saron izraeli miniszterelnök nyilvánosan nem reagált Bush felvetésére, de a miniszterelnöki hivatal nyilatkozata leszögezte, hogy a palesztin területeken zajló katonai akciók továbbra is folytatódnak.

A palesztin vezetés közölte, hogy "feltétel nélkül" elfogadja a Bush által megfogalmazott feltételeket. "Nem vádolhatnak akkor bennünket, amikor népünk, városaink, menekülttáboraink ellen agresszió folyik, jogunk van az önvédelemre" - tették hozzá. Szaeb Erakat palesztin főtárgyaló Bush Arafathoz címzett bírálatát ugyanakkor "igazságtalannak és elfogadhatatlannak" nevezte.

Colin Powell amerikai külügyminiszter péntek hajnalban telefonon beszélt Jasszer Arafattal, és Bush elnök beszédét megvitatván Arafat elfogadta az amerikai elnök javaslatait - mondta el Nabíl Abu Rudeina, a palesztin vezető tanácsadója.

Kofi Annan ENSZ-főtitkár csütörtökön üdvözölte Bush elnök felhívását, és annak megfontolására buzdította Izraelt. Annan kifejezte afölötti örömét, hogy az Egyesült Államok ismét erőteljesen bekapcsolódik az izraeli-palesztin válság megoldását célzó erőfeszítésekbe.

Annan különösen fontosnak találta, hogy Bush felszólította Izraelt az ENSZ Biztonsági Tanács múlt szombati, 1402-es számú határozatának teljesítésére, amely előírja az izraeli-palesztin tűzszünet azonnali életbe léptetését, illetve az izraeli hadsereg kivonását a palesztin városokból. Az ENSZ-főtitkár szerint a terrorizmus elleni fellépés jelszava nem menti fel Izraelt az alól, hogy tiszteletben tartsa a nemzetközi jogot és az ártatlan lakosság emberi jogait a palesztin területeken.

Hasszán ibn-Talal, az egykori jordániai király, Husszein testvére szintén támogatta az amerikai elnök előterjesztését, de sietett leszögezni, hogy a közel-keleti problémát csak egy átfogó, az egész térségre kidolgozott gazdasági-szociális stratégiával lehet megoldani. A jordániai királyi család prominens tagja szerint nemcsak Izrael biztonságát kell szavatolni, hanem "Izrael szomszédjainak emberi méltóságát is".

Az európai lapok egyfajta megkönnyebbüléssel írnak Bush elnöknek a közel-keleti helyzetről elmondott beszédével kapcsolatban, de kifejezik aggodalmukat is amiatt, hogy az Európai Uniónak a jelek szerint nincs ereje a hatékony fellépésre.

Végre - ezt a szót használja a francia Liberation, a berlini Die Welt, a bécsi Die Presse és a londoni Guardian hírmagyarázója is Bush elnök beszédét elemezve.

"Végre lépett az amerikai elnök" - írja a Die Welt. A lap hozzáteszi: túl sokat kellett várni, hogy Washington emlékezzen kötelességére. Az újság ugyancsak üdvözli Joschka Fischer német külügyminiszter nyilatkozatát, aki - mint a Die Welt írja - helyes hangnemet ütött meg, amikor az izraeli kormányfő katonai fellépésének bírálatát összekapcsolta annak elismerésével, hogy Washingtonnak kiemelt szerepe van Izrael állam biztonságának szavatolásában.

Végre - ez a címe a francia Liberation vezércikkének. A lap úgy véli, hogy Bush beszéde Amerika felelőtlen kivárási politikájának végét jelzi.

Bush végre reagált - hangoztatja a bécsi Die Presse, amely megjegyzi: az izraeli politikát még mindig az a tudat motiválja, hogy az Egyesült Államok Izrael oldalán áll, és az Európai Uniót figyelmen kívül lehet hagyni. Ennek alátámasztására a lap megemlíti: az izraeli kormányfő elutasította, hogy az Európai Unió küldöttsége találkozhasson Jasszer Arafat palesztin vezetővel.

Bush végre cselekszik - áll a Guardian vezércikkében, amely ugyanakkor inkább arra összpontosít, hogy Nagy-Britannia külpolitikája az utóbbi időben alig különböztethető meg az Egyesült Államokétól. Most azonban - az Egyesült Államokba látogatva - Blair korányfőnek lehetősége nyílik, hogy eloszlassa azt a benyomást, miszerint London külpolitikája Washington véleményének gyenge visszhangja - véli a Guardian.

A londoni Times vezércikke is Tony Blair brit kormányfő amerikai látogatásának fényében vizsgálja a világpolitikai fejleményeket. A lap szerint Blair szeptember 11-ike óta Bush elnök szilárd szövetségeseként támogatja a terrorizmus elleni háborút, de ugyanakkor felvállalja azt is, hogy emlékeztesse Washingtont: nem hagyhatja figyelmen kívül szövetségeseinek véleményét.

A közel-keleti helyzettel kapcsolatos amerikai fordulat ugyanakkor aligha Blair vagy a brit külügyminisztérium beavatkozásának eredménye - vélekedik a Times, amely szerint Washington álláspontjának megváltozása mindenképpen segít abban, hogy Bush és Blair érdemben tudjon tárgyalni egymással a közel-keleti helyzetről.