Ladislav Kamenický pénzügyminiszter
Tótágast állnak a pénzügyeink
Lassan már a Szlovák Vasutak menetrendje és a valóság között is kisebb a különbség, mint az idei állami költségvetés tervezett számai és a rideg tények között.
Pedig a vasút is „igyekszik”: hovatovább kalandtúrává válik az utazás Párkány és Érsekújvár irányából a fővárosba.
A nagy csinnadrattával bejelentett, Szlovákia történetének első kiegyensúlyozott, azaz hiány nélkül záró költségvetésének mutatói ugyanígy távolodnak a valóságtól.
A költségvetési tanács aktuális augusztusi prognózisa szerint az idei költségvetés 1,138 milliárd eurós hiánnyal zárhat abban az esetben, ha a Pellegrini-kabinet sürgősen nem lát neki a takarékossági intézkedések bevezetésének. A prognosztizált deficit az ország bruttó hazai összterméke (GDP) 1,19 százalékának felel meg. A probléma nem most jelentkezett, már március végén 610 millió euróra rúgott a deficit, majd június végére 955 millió euróra kúszott fel. A költségvetési tanács szerint alaposan túlbecsülték a nem adó jellegű bevételeket (osztalék, az állami vagyon eladásából befolyó bevételek), nőnek a szociális jellegű kiadások, másrészt az adóbevételek mérséklődnek. Ez nem véletlen, hiszen a 2019-es büdzsé még a gazdaság 4,5 százalékos növekedéséből indult ki, ami tekintve a második negyedévi, csupán 1,9 százalékos növekedést, garantáltan tarthatatlan.
A hazai kereskedelmi bankok augusztusi konszenzusa szerint idén az össztermék mindössze 2,8 százalékkal nő. A helyzet komolyságát jelzi, hogy júliusban még 3,4 százalékról szólt a konszenzus, ebből adódóan a fékezés üteme egyre gyorsul. Márpedig a GDP egy százalékpontos csökkenése is 350–400 millió eurós bevételkiesést jelent az államkassza számára.
Már a lakosság is érzi a veszélyt, a kiskereskedelmi forgalom erőteljesen fékez, például a műszaki cikkek vásárlása kategóriájában idén bő 10 százalékos a visszaesés a múlt évhez képest.
Nem véletlen, hogy Ladislav Kamenický pénzügyminiszter általános takarékosságra szólította fel a minisztériumokat, azonban a közelgő, 2020 február végi parlamenti választás miatt tovább gyorsul az ígéretspirál, egyebek mellett a radikálisan megemelt minimálbér és a minimális nyugdíj emelése képében. Szeptember 5-én a statisztikai hivatal közzéteszi a második negyedév részletes adatait, melyekből kiderül, csak az exporttal vagy már a gazdaság egészével is bajok vannak-e. Egy héttel később a pénzügyi tárca háttérintézménye, a Pénzpolitikai Intézet értékeli ki a helyzetet, majd néhány nappal később a szaktárca közzéteszi, hogy az idei adóbevételek mennyivel maradnak el a tervezettől – borítékolhatjuk, hogy jócskán.
Ivan Šramko, a Költségvetési Tanács elnöke a napokban kijelentette, Szlovákia nem készült fel a nehezebb időszak érkezésére, egy sor meglebegtetett jóléti intézkedésnek nincs pénzügyi fedezete, ami különösen igaz az SNS által erőltetett nagyvonalúbb minimális nyugdíjra. Mondani sem kell, hogy a hazai nyugdíjrendszer deficites. Azonban Andrej Dankónak ez az érv ugyanolyan magas, mint a zászlórúdja a parlament előtt...
Mondhatnak bármit is a pénzügyekhez értők, rögzíthetnek bármit is a rideg számok, az osztogatás folytatódik. Ugyanis a Kuciak-gyilkosságot követő láncreakció megmutatta a pőre valóságot: mennyi gazembernek adott teret a Smer csúcsvezetése.
A közfelháborodást pedig a látszólag önzetlen osztogatással akarják mérsékelni. A számlát, a megugró hiány és a nagyobb eladósodást pedig megint a lakosság fogja állni.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.