Tőrdöfés a forintnak

 

Nos, a számokkal hadilábon álló, álmodozó szemével kancsalul festett eget fürkésző miniszter másnap máris megkapta a racionális (pénz)világ üzembiztosan érkező pofonját: pénteken a forint megroggyant, meg sem állt 297 forint/euró szintig. A nagyotmondásban, a fényes jövő merész képének nagy ívű felvázolásában gyakorta jeleskedő Matolcsyra csak azért figyelnek ennyire, mert nagy a valószínűsége, hogy márciustól ő tölti be a Magyar Nemzeti Bank elnöki posztját. Ez bizony nem jó hír a forintból élők számára, mivel a meghirdetett gazdasági unortodoxia jegyében az sem kizárt, hogy elnöksége alatt leolvasztják a jegybanki tartalékokat, magyarán a 33 milliárd eurót meghaladó tartalék egy részét gazdaságélénkítésre vagy az adósságok törlesztésére fordítják. Magyarország viszont a Nemzetközi Valutaalap hitele nélkül nincs abban a helyzetben, hogy az évek során gondosan bespájzolt pénz akár csak egy részét is felélje. Kiszámíthatatlan pánikot okozna ez a forint piacán, az sem kizárt, hogy az éppen egy éve 324 forint/euró szinten felállított eddigi negatív rekord is simán megdőlne. Hiszen már pusztán a jegybanki elnök személyével kapcsolatos aggodalmak miatt is a Raiffeisen Bank elemzői rövidesen 300 forintos eurót várnak. A gyengülő árfolyam pedig újabb lökést ad az inflációnak, ami Magyarországon már így is 5 százalék felett jár, látványosan drágulna az üzemanyag, végezetül a hazai össztermékhez viszonyított államadósság aránya újra elérné a Gyurcsány-kormány idejében mért riasztó szintet. És akkor még nem beszéltünk a devizahitelesek százezreinek átkozódásáról… Teljességgel felesleges Matolcsy nyílt kirohanása a forint ellen, hiszen elhibázott gazdaságpolitikája eleve folyamatosan erodálja a magyar fizetőeszköz erejét. Arról nem is szólva, hogy a pénzügyminiszterek az árfolyamról nyilatkozva szinte patikamérlegen mérik mondandójukat, mert tudják, mennyire befolyásolhatják az aktuális kurzust. Ehhez képest – élve a Népszabadság kifejező hasonlatával – „Matolcsy szavainak megértéséhez még egy széntelepi mázsa is nanotechnológiai érzékenységű műszernek számít.” Orbán Viktor kormányfő egy korábbi évértékelőjében 2012-t az elrugaszkodás évének nevezte, ám az ugródeszka beszakadhatott a kétharmados hatalommal bíró kormány súlya alatt, mert érezhető gazdasági visszaesés lett belőle. Az idei pedig az emelkedés éve lenne, ami merész jelző a gyengülő forintot és a 0 százalék körüli növekményt látva. Nem célunk a gúnyolódás, a politikusok óhatatlan nagyotmondásainak kifigurázása. Ám számunkra, szlovákiai magyarok számára nagyon nem mindegy, mi történik Magyarországgal, meddig folytatódik még a vergődése. Korábban több mint 20 ezer szlovákiai dolgozott magyar földön, ma már csak jó, ha 9000, a szűkülő lehetőségek, a gyenge forint, a 2005-ös szintre visszaesett magyar gazdaság nem sok jóval kecsegtet. Ilyen helyzetben pedig – Matolcsyt cáfolva – éppen racionális döntésekre, kiszámítható gazdaságpolitikai lépésekre volna szükség, nem pedig a forint padlóra küldésére.