SZMK: a nyelvtörvény után...

A Kerekasztal indítványozza, hogy a szlovák kormány az elkövetkező másfél-két év távlatában hajtsa végre az alábbi intézkedéseket:  
1. Dolgozzon ki egy átfogó törvényt a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatáról az alábbi feltételek teljesítése mellett:
a törvény teremtse meg a jogi kereteit annak, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek a gyakorlatban érvényesíthessék a hivatalos érintkezésben történő nyelvhasználathoz való jogukat, az anyanyelven történő információszerzéshez és információterjesztéshez való jogukat, az oktatás és a kultúra területén, valamint a közélet egyéb területein való anyanyelvhasználathoz való jogukat, ott, ahol ez természetes, méltányos, és helyénvaló;
a törvény kidolgozását megelőzően kerüljön előterjesztésre egy részletes és elfogulatlan jelentés, amely feltárja a nyelvi jogok érvényesíthetőségének tényleges állapotát a nemzetiségileg vegyesen lakott területeken; ennek elkészítésében vegyenek részt a nemzeti kisebbségek, a helyi szlovákok és a nemzetközi intézmények képviselői is;
a törvény biztosítson egy alapos, részletes végrehajtási keretet azokra a kötelezettségeire vonatkozóan, melyeket a Szlovák Köztársaság a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának ratifikálásával vállalt;
a törvény kidolgozása történjék a nemzeti kisebbségek aktív bevonásával és hatékony közreműködésével, az arányosság és a teljesség elvének betartása mellett;
a nemzeti kisebbségek eltérő tipológiáját és számarányát az előterjesztő szintén vegye figyelembe: a területi kisebbségek a Charta értelmében kapjanak területi státuszt, ezt pedig vegyék tekintetbe az egyes kisebbségi csoportok konkrét jogosultságainak specifikálásakor; s egyáltalán, a törvény megfogalmazásánál minden nemzeti kisebbség véleményét és érdekeit érdemben tárgyalják meg;
a jogszabály előkészítése során a kormány egyeztessen az Európa Tanács, az EBESZ és az EU intézményeivel.

2. Az államnyelvtörvény szankciókról szóló rendelkezését függesszék fel mindaddig, amíg a szóban forgó új kisebbségi nyelvhasználati törvényt el nem fogadják. Az államnyelvtörvény jelenlegi formájában diszkriminatív: alapfilozófiájának következményeként elsősorban a kisebbségek tagjai, tehát a lakosságnak csak egy része szankcionálható. Ebből a szempontból lényegtelen, hogy a bírságot természetes személy vagy közigazgatási szerv alkalmazottja, szolgáltató vagy más jogi személy részére szabják-e ki. A szankciókról szóló paragrafus szövege továbbra is homályos és fenyegető – megfogalmazása nem világos, különösképpen ott, ahol arról van szó, hogy a törvény „megszegéséért” mely esetben kerül kiszabásra 100 € összegű pénzbírság és mikor 5000 € összegű.

3. A kisebbségi nyelvhasználati törvény elfogadása kapcsán – vagy még előtte – a kormányzat módosítsa az államnyelvtörvényt mindazon rendelkezéseiben, amelyek indokolatlanul beavatkoznak a magánszférába, az üzleti szférába, a nemzeti kisebbségekhez tartozó, vagy másnyelvű személyek, szervezetek belső életébe, más nyelvek szabályaiba, és amelyeknek negatív humanitárius következményei vannak (például a betegellátás területén).
Elvárjuk, hogy a hatóságok és a vezető politikusok adjanak világos és egyértelmű jelzést a közvélemény, a közalkalmazottak, a médiák, valamint a szolgáltatók felé, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek a törvényes keretek között szabadon használhatják nyelvüket a magánéletben és a nyilvánosságon is. A nyelvi alapon történő szaporodó szolgáltatásmegtagadást és diszkriminációt ítéljék el félreértelmezhetetlenül minden esetben, ne csak akkor, amikor szlovák nemzetiségű személyről van szó.

4. Harmadik, de az előzővel egyidejűleg megtett lépésként a kormány dolgozzon ki egy átfogó törvényt a nemzeti kisebbségekről, az első pont alatt felsorolt elvek betartása mellett. Ez a törvény tartalmazná a nemzeti kisebbségek fogalmának definícióját, meghatározná a kisebbségek típusait keletkezésük szerint Szlovákia területén, valamint definiálná alkotmányos jogállásukat. A törvény átfogó keretet biztosítana
¬– olyan feltételek megteremtéséhez, hogy a nemzeti kisebbségek tagjai szabadon gyakorolhassák jogukat kultúrájuk és identitásuk kifejezésére, megőrzésére és fejlesztésére vonatkozóan,
– a nemzeti kisebbségekhez és a többséghez tartozó személyek közti teljes és tényleges egyenlőség megteremtésének elősegítéséhez a gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális élet minden területén,
– a nemzeti kisebbségek hatékony részvételéhez szükséges feltételek megteremtéséhez az őket érintő kérdésekben történő döntéshozatalban.

A Kerekasztal és annak egyes tagjai készek részt venni a fenti célkitűzések megvalósításában.

2010. január 26.
A Kerekasztal képviseletében:
Petőcz Kálmán, szóvivő
Fórum Kisebbségkutató Intézet