Szlovákia az OECD tükrében

Az OECD elemzői néhány évente részletesen elemzik mindegyik tagállam gazdaságát, és megpróbálnak gazdaságpolitikai tanácsokat adni ezek politikai elitjének. Mivel az OECD szakértői politikailag független kívülállók, az általuk felállított tükör rendkívül hasznos lehet az érintett országok politikai elitjének.

Szlovákia legfrissebb tükre rövid távon pozitív képet mutat, de a jövőben már baljósabb részletek is felsejlenek. A globális recesszió utáni szlovák gazdasági fellendülés például nagyon jól mutat, és az OECD szerint 2022 és 2023 kilátásai még jobbak. Ezekben az években a gazdasági növekedés 5 százalék körül mozog majd, ami segít abban, hogy a munkanélküliség is visszatérjen a globális koronavírus-járvány előtti szintre. Az OECD az inflációs kilátásokat is pozitívan látja, 2023-ban a szlovák infláció visszatér a megkívánt 2 százalék körüli szintre. A gazdaságpolitikának köszönhetően csökken a költségvetés hiánya is, és a dinamikus gazdasági növekedés csökkenti az államadósság GDP-hez mért arányát is. Ez mind szép, de az OECD-elemzéseket általában nem a rövid távú előrejelzések végett tartjuk fontosnak. Azok az igazán érdekes részek, melyek a hosszú távú kihívásokat definiálják, melyekre az OECD elemzői általában jó érzékkel tapintanak rá. Az aktuális OECD-jelentés fő témája Szlovákia népességének elöregedése. Ez a téma önmagában nem új, de az OECD adatai kiválóan illusztrálják a probléma mélységét. Az OECD előrejelzése szerint az elkövetkező 30 évben a 65 év felettiek száma Szlovákiában megduplázódik, miközben a produktív munkaerő száma folyamatosan csökken. Reformok nélkül ez a nyugdíj-, egészségügyi és szociális kiadások gyors növekedéséhez vezet, a többletkiadások 2070-ig a szlovák GDP akár 10 százalékát is elérhetik. Hogy ezt nemzetközi perspektívába tegyük, az OECD tagországaiban a népesség elöregedésével kapcsolatos állami kiadások csak Luxemburgban nőnek gyorsabban, mint Szlovákiában.

Az OECD a fiatalokra is gondol, ezért felhívja a kormány figyelmét az oktatási rendszer hiányosságaira. Az oktatási rendszer nem készíti fel a diákokat a globális és digitális munkaerőpiacra, különösen a szociálisan hátrányos helyzetű diákokat hagyja cserben. A fokozatosan elöregedő Szlovákia nem engedheti meg magának, hogy a fiatalok egy része olyan szinten elégtelen oktatást kapjon, amellyel csak a munkahelyek szűk körében lehet érvényesülni. Szlovákia eközben továbbra is sok tehetséget veszít el, az OECD legújabb adatai alapján az érettségizők 19 százaléka folytatja egyetemi tanulmányait külföldön. Ezeknek a diákoknak nagy része tanulmányaik befejezése után nem tér vissza Szlovákiába, ezzel tovább mélyítve a képzett munkaerő már ma is tapintható hiányát. Az országjelentés azonban több mint tükör, az OECD gazdaságpolitikai tanácsokkal is szolgál, és értékeli az előző országjelentés óta bevezetett gazdaságpolitikai intézkedéseket is. Szlovákia esetében a nyugdíjrendszert érintő tanácsok egy része már benne van a nyugdíjrendszer készülő reformjában, de vannak olyan pontok is, melyek politikailag érzékenyek, és félő, hogy a jelenlegi kormánykoalícióban megvalósíthatatlanok. Érdemes lenne azonban megfontolni őket, ugyanis a felvázolt kihívások hosszú távúak, és minden elpazarolt év egyre inkább a jövőbe tolja az intézkedések pozitív hatásainak megjelenését.