Szimpátiateregetés

De még mielőtt valaki azt gondolná, hogy Székelyföldön az évek csupán pityókahámozással, murokszedéssel, fuszulykaválogatással, zakuszkafőzéssel meg zászlólengetéssel telnek, itt van egy sokkal durvább ügy.

Durvább, mint a zászló-ügy, ugyanis ott az önkormányzatokat piszkálták, ebben a mostaniban viszont a jogszabályok már az emberek legintimebb szférájába gázolnak bele sáros bakanccsal. Ami sáros, ki kell mosni. Ez a kijelentés nem köthető semelyik nagy gondolkodóhoz, de az elmúlt évszázadok és ezredek során azért a lelke mélyén mindenki elismerte, hogy megkérdőjelezhetetlen sarokigazságról van szó.

A székelyföldi Sepsiszentgyörgy képviselő-testülete viszont nemrég hozott egy rendeletet, melynek értelmében nem hogy tilos a városban nyilvánosan látható helyre teregetni a mosott ruhákat, de még pénzbírságot is kaphat, aki mégis oda tereget, ahová nem szabad. A lógó ruha rontja a városképet – szól az indoklás. 2013-ra tehát odáig fejlődtünk, hogy egyesek képesek jogszabályt alkotni a teregetésről. Ez a létezésnek egy olyan szintje, ahonnan a következő stáció már biztosan a mindenki számára elérhető hétvégi űrkirándulás (félpanzióval és a Tejútra néző erkéllyel).

A legfájóbb az egészben, hogy nem valami posztkommunista mócsingoskodásról van szó. Kiss Noémi ezzel kapcsolatos tárcájában írja, hogy tudomása szerint Luxemburg egyes városaiban szintén fontolgatnak ilyen tiltást, ugyanezzel az indokkal. A teregetés a kultúra fontos része, jegyzi meg Kiss Noémi. Szerinte a kiteregetett ruhák beszélgetni is szoktak. „Itt élnek még, mondja a pulóver, itt alszanak, mondja a párnahuzat, van mit enni, állítja az abrosz, dolgozni járnak, beszéli a mosott zokni és az olajos nadrágszár.” És valóban, a kiteregetett ruha a tanyasi udvaron és a nagyvárosi lakótelepen is a progresszió, a mindennapok körforgásának szerves és egyedi tanújele.

Képzeljük el, mi történne, ha nálunk is hoznának egy olyan rendeletet, mint Sepsiszentgyörgyön, és teregessünk minél láthatóbb helyekre. A buzgóbbak csoportos szimpátiateregetéseket is rendezhetnek főtereken, parkokban, autópályák leállósávjaiban. Annyit biztosan elérnek vele, mint a székely zászló kitűzésével.