Szavak és erővonalak

Valójában persze akkor dőlt el a dolog, amikor Szili Katalin házelnök önként, ha nem is dalolva, kivonta magát a hatalmi harcból, hiszen rajta kívül senki sem számított esélyes vetélytársnak. ĺgy az elnöki posztra leadott 552 szavazatból Hiller István 396-ot, Szekeres Imre 152-t kapott, ami még a szeptemberi Gyurcsány Ferenc–Kiss Péter-párbaj arányait tükrözte. Akik a nyár végi „forradalomtól” jelentős átrendeződéseket vártak, azoknak igazuk lett. A tisztújítás alaposan kicserélte az MSZP – felső szintű – vezetőségét. De egyelőre csak azt.

Pontosabban: miközben a csúcsvezetők személyi összetételét radikálisan módosították, a rejtettebb hatalmi erővonalak korántsem változtak olyan drasztikusan. Nem tévedtek hát azok sem, akik arra számítottak, hogy a belső erőviszonyok mégse borulnak fel fenekestül. Szekeres Imre elnökhelyettesi posztja szimbolikusan is jelzi, hogy bár a hatvanasokat – érdemeik elismerése mellett – egyöntetűen elsöpörték, a küldöttek visszahúzták a szeptemberben még az „autószerelők” felé kilengő ingát. Nemcsak azért, mert a Hillerék által favorizált Juhász Ferenc helyett az elmúlt hetekben roppant ügyesen manőverező, a pártot alaposan ismerő, kiváló szervező hírében álló Szekerest juttatták kulcspozícióba. Majdnem ilyen súlyú az is, hogy nem szavazták meg választmányi elnöknek az új pártvezető egykori mentorát, Vitányi Ivánt, illetve a Gyurcsányékhoz közel álló Csiha Juditot sem. A fölényesen (374 vokssal) győző Simon Gábor, a választmány új vezetője önképe szerint integráló alkat, az egyensúlyozás embere.

Hiller ezzel igen érdekes helyzetbe került. Kívülről a kormányfő (akinek a pártban a főnöke, közszolgaként viszont gyakorlatilag az alárendeltje), belülről pedig a párt vegyes vezetőgárdája tartja rajta a szemét. Bonyolítja az ügyet, hogy az elnökségi tagok sorában ott vannak a harminc körüliek, noha ők, amellett, hogy a hatalmi harcokban igen rugalmas taktikai érzékről tettek tanúbizonyságot, egyelőre minden más tekintetben sötét lovak. Közülük – és ez kemény információ – éppen Gál J. Zoltán, Gyurcsány Ferenc hűségese nem került be az elnökségbe. Ily módon az új személyzeti-hatalmi képlet elég labilis, viszonylagos stabilitását kizárólag a kormány és a párt folyamatos sikerei biztosíthatják. S talán az a körülmény, hogy a választásokig hátralévő másfél év túl rövid kvantum egy komolyabb hatalmi harchoz.

A kódolt konfliktusokat jótékonyan eltakaró szép szavak természetesen jócskán sorjáztak a kongresszuson. Gyurcsány Ferenc Hillerben egy modern párt új generációját üdvözölte, mondván, ő az első MSZP-elnök, aki már 1956 után született. Sőt ehhez a modernséget okozó anyakönyvi adathoz gyorsan tegyünk hozzá még egy tényt. Az elnöki poszton Hiller az első értelmiségi. Olyasféle, aki saját politikai lehetőségeit leginkább intellektuális erejében látja, jóllehet, egy olyan párt élére került, amely nem arról híres, hogy elolvadna (persze miért is kellene?) az öntörvényű intellektuelektől. Mindenesetre, ahogyan Hiller Az új magyar szociáldemokrácia című dolgozatát pénteken felmutatta, és a kormányprogramot abból vezette le, azt sugallta, a kormánynak a párt osztja a lapot, s ő nem csupán a pártvezetői, de a főideológusi szerepre is igényt formál.

Ezzel az MSZP-nek elvileg, ugye, most már mindene van. Feje (Hiller), karja (Gyurcsány), hangja (Lendvai Ildikó) és rugalmas érrendszere (Szekeres). A kép a látványpolitika szintjén már-már idilli, vagy miképp azt Gyurcsány a maga köteles lendületével megfogalmazta: „Velünk és veletek Magyarország megcsinálja.” Mit is? A szabad és igazságosabb Magyarországot.

Épp csak kölcsönös hatalmi önmérséklet, a személyzeti „forradalom” után a minőség forradalma, és persze a társadalom – tartalmas – elcsábítása kellene hozzá.

A szerző publicista

Ki az MSZP elnöke szombattól?

Hiller István a trónkövetelő új generáció tagja. Negyvenéves. A Medgyessy-kormányban először az oktatási minisztérium politikai államtitkára, majd a nemzeti kulturális örökség minisztériumának első embere. Tárcájáról – saját bevallása szerint – a 2006-os választási kampány kezdetéig nem kíván lemondani. Hibájául róják fel a hiúságát és túlzott hatalomszeretetét. Tizennyolc éves koruk óta együtt vannak, mégsem tudta megtanítani jól artikulálni a politikust beszédtechnikával foglalkozó felesége. A szakember szerint pösze, és zárt szájjal beszél. (mh, bl)