Szabadság és friss kifli

Bár ekkora olvasótáborról Szlovákiában a legtöbben csak álmodhatnak, nem hiszem, hogy Richard Sulík elégedett lehet magával, a hozzászólások döntő többsége ugyanis erősen negatív hangvételű volt, és szép számmal voltak olyanok, akik azt írták, végleg szakítanak a párttal.

Hogy mi váltotta ki a tömeges hozzászólásokat? Richard Sulík eszmefuttatásában a boltok ünnepi zárvatartását állította pellengérre, mondván, hogy aki nem tud friss kiflit vásárolni ünnepnapon, azt annak köszönheti, hogy az állam durván és feleslegesen beleszólt az életébe. Ő természetesen nem csinálna ilyet, a szabadságjogok igazi tisztelőjeként minden polgárnak szabad választási lehetőséget biztosítana. Aki vásárolni szeretne, az vásároljon, aki túrázni, az túrázzon. És a bolti alkalmazottak? Nos, ha nem akarnak ünnepnapon dolgozni, keressenek maguknak új munkahelyet. A mai munkaerőpiacon ez Sulík szerint nem jelenthet gondot.

Az SaS elnöke a klasszikus liberalizmusra hivatkozik, amely a személyes szabadságot helyezi mindenek fölé. E szerint az elgondolás szerint az egyén akkor szabad igazán, ha az állam a lehető legkevésbé szól bele életébe és döntéseibe. Gazdasági téren ez az elgondolás azonban már a huszadik században háttérbe szorult, a modern liberálisok többsége elismeri olyan állami beavatkozások szükségességét, melyek mindig a hátrányosabb helyzetben levő csoportokat segítik. A munkaerőpiacon ezek kétség kívül a munkavállalók, esetünkben a bolti eladók. Ha az állam nem szabályozná az ünnepnapi nyitvatartást, a munkáltatók komoly nyomást tudnának rájuk gyakorolni, aminek a munkavállalók nem tudnának hatásosan ellenállni anélkül, hogy a megélhetésük ne kerülne veszélybe.

Az elméleti vitától eltekintve Richard Sulík bejegyzése azt bizonyítja, hogy mennyire rosszul mérte fel a Szlovákiában uralkodó közhangulatot.

Egy olyan témát erőltetett (nem túl együttérző hangnemben), amelyben a polgárok többsége nem ért vele egyet. Az átlagember jobban át tudja érezni a munkavállalók gondjait, és fontosabbnak tartja a családdal töltött ünnepnapot, mint a ropogós, friss kiflit. Tudjuk, hogy a SaS elsősorban a vállalkozók és az átlag felett kereső fiatalok pártja, de ez erősen beszűkíti a párt növekedési lehetőségeit. Sulík nem titkolt célja az, hogy a következő választásokon megszerezze a kormányfői pozíciót, de ez csak akkor lesz lehetséges, ha az SaS nyitni tud népesebb választói csoportok felé. Ehhez azonban sokkal több empátiára lesz szükség Sulík részéről, mert ma úgy tűnik, nem tudja beleélni magát az átlagemberek legnagyobb problémáiba.

Sulík mintha elfelejtette volna, hogy az általa vezetett párt neve a szolidaritás szót is tartalmazza.

A szabadság szolidaritás nélkül azonban olyan társadalmat hoz létre, amelyben igazán csak a fiatalok és a sikeresek elégedettek. Ha ezt az SaS nem tudja felfogni, az elkövetkező hetekben és hónapokban nem ők, hanem a jobbközép többi pártja fogja összeszedni a Smerből kiábrándult választókat. Viszont egy empatikusabb, a szolidaritás felé nyitottabb SaS jó hír lenne Szlovákia jövője szempontjából.