Spártai uniós elnökség

A már hat éve súlyos válságban vergődő, anyagilag kivérzett hellének egy része ugyanis már csak füstöt okádó fával és hulladékkal tud fűteni. Athén annak érdekében, hogy a 240 milliárd eurós mentőcsomagon túl ne kényszerüljön újabb hitelfelvételre, drasztikusan megemelte a fűtőolaj árát.  A Szamarasz-kormány a takarékosság jegyében próbálja levezényelni az elnökséget. Ez lesz az eddigi legszerényebb, szó szerint spártai költségvetésből dolgozó ciklus, a szokásos 80–100 millió eurós keret helyett 50 millióból próbálják állni a legalább másfél száz hivatalos megbeszélés számláit. „Senki ne számítson arra, hogy a találkozókra egzotikus szigeteken kerül sor” – figyelmeztettek a szervezők, mert erre Görögország eddigi négy korábbi uniós elnöksége során jócskán akadt példa. „A vendégeknek nem fogunk nyakkendőket osztogatni, csak tollat és jegyzettömböt” – jelezte a visszafogottságot Dimitrisz Kourkoulasz külügyi államtitkár. Az elszántságot illusztrálandó, az előkészítő stábból elbocsátották azt a magas rangú hivatalnokot, aki 150 ezer euró értékben nyakkendőket akart rendelni. Az ilyen jellegű hírek korábban a kis színesek rovatában bukkantak volna fel, most a rideg valóságot mutatják. A 27 százalék feletti munkanélküliségi arányt, a 2007-hez képest 24 százalékkal visszaesett gazdasági teljesítményt, a 320 milliárd euróra rúgó, az Olimposznál is hatalmasabb adóssághegyet, az általános elszegényedést és a szélsőséges mozgalmak előretörését.  A 6 hónapos görög elnökség fő uniós célkitűzései a következők: a foglalkoztatás növelése, a gazdasági növekedés beindítása, továbbá a bevándorlás kérdése. Ezek a témák minket is érintenek, különösen a gazdaság lendületbe hozása és ezzel párhuzamosan a 30 év alatti fiatalokat megcélzó állásteremtés. Az más kérdés, hogy mindezt központilag, Brüsszelből vagy most éppen Athénból nem lehet levezényelni, adminisztratív úton megvalósítani. Az Európa partjait ostromló bevándorlási hullám Görögországot kiemelten terheli, hiszen az alig 11 milliós államban a külföldiek, a menekültek, a bizonytalan státuszúak száma meghaladja az 1 milliót, ami a válság okozta traumákkal együtt a szélsőségeseknek nyújt táptalajt. Az is megeshet, hogy az uniós elnökség logója, a tengert jelképező kék háttérben dagadó vitorlájú csónak képletesen Szkülla és Kharübdisz közé kerül – a görög mitológia két tengeri szörnye esetünkben a szélsőséges, idegenellenes pártok, szervezetek előretörését jelképezi. Májusban európai parlamenti választásokra kerül sor, és sokan EU-szerte az euroszkeptikus, radikális pártok erősödését valószínűsítik.  Athénban az elnökség első napján megtiltották a sztrájkokat, ám az elégedetlenséget nem lehet tartósan elfojtani. A hellén fővárosban az elmúlt hetekben géppisztollyal lőtték a német nagykövetség épületét, és tartani lehet attól, hogy a görög bajok bűnbakjaként számontartott német delegációk ellen provokációk lehetnek Athénban. A görög elnökség nem ígérkezik valami fényesnek, már az is siker lesz, ha a parlament előtti Szintagma téren nem lesznek sorozatos unióellenes demonstrációk, s ha a májusi uniós választásokat követően nem billen a szélsőségesek felé a strasbourgi parlament patkója.