Soványodnak a pénztárcák Európában

A Cambridge Econometrics kutatóintézet legújabb elemzése szerint az európai országokban a lakosság energiakiadásai 2022-ben gyorsan növekedtek még akkor is, ha a kormányok milliárdokat költöttek arra, hogy ezt a növekedést tompítsák.

Franciaországban a háztartások energiaköltségei 37 százalékkal növekedtek 2020 és 2022 augusztusa között, ami az átlagos francia háztartásnak 410 eurós többletköltséget jelentett. Különösen megnőttek az alacsony jövedelmű háztartások kiadásai, amelyek energiaköltségei az átlagosnál is gyorsabban emelkedtek ebben az időszakban. Hasonlóan rossz a helyzet Németországban is, ahol a magasabb villany- és földgázáraknak köszönhetően az átlagos háztartások költségei 735 euróval növekedtek 2020 és 2022 augusztusa között. Az alacsony jövedelmű német háztartások 2022 nyarán 50 százalékkal költöttek többet energiára, mint két évvel azelőtt.

Hasonlóképpen folytathatnánk a sort Olaszországban, Spanyolországban vagy akár Lengyelországban is. A Cambridge Econometrics elemzői által vizsgált országok egyikében sem sikerült a kormányoknak érdemben megakadályozniuk a lakossági energiaárak növekedését, pedig többségük jelentős összegeket költött ársapkákra és különféle kompenzációs mechanizmusokra. A francia kormány például eddig 71 milliárd eurót költött az energiaárakkal kapcsolatos intézkedésekre, ami a francia GDP 2,9 százalékának felel meg. Még ennél is többet költött a német kormány, mely intervenciós és kompenzációs kiadásai már elérték a német GDP 5 százalékát. Politikailag érthető, hogy a kormányok a népharagtól tartva próbálnak lakosaikon segíteni, de kérdéses, hogy meddig lehet ezeket a kompenzációs mechanizmusokat működtetni a gyorsan növekvő államadósságok mellett.

Tőlünk nyugatabbra azonban már legalább tudják, hogy mit várjanak az energiaköltségek terén. Szlovákiában ugyanis a szlovák háztartások a jövő évi villamosenergia- és földgázárak tekintetében még mindig a sötétben tapogatóznak. Eddig csak egy kisebb energiaszolgáltató próbált hozzávetőleges árakat közölni, de még ennek képviselője is hangsúlyozta, hogy a végső ár az Árszabályozási Hivataltól függ majd. A nagy bizonytalanságban csak az biztos, hogy kormánybeavatkozás nélkül a szlovák háztartások szomorúan kezdik el majd az új évet, és az energetikai szegénység egyre gyakoribb szókapcsolattá válik majd.

A szlovák egészségügy összeomlásának megakadályozása után a szlovák kormány talán még nehezebb feladat előtt áll. Egy olyan energiaárszintet kell eltalálnia, mely a lakosság számára még nagyobb gond nélkül elviselhető úgy, hogy az energiaszolgáltató szektor is pénzügyileg stabil maradjon, és az állami költségvetés kiadásai is hosszú távon fenntarthatóak legyenek. Szlovákia nem tud akkora pénzügyi forrásokat mozgósítani, mint Franciaország vagy Németország, a pénzügypiaci befektetők már ma is drágábban adnak kölcsön a szlovák kormánynak, mint néhány hónappal ezelőtt. A Szlovák Nemzeti Bank szerint a szlovák háztartások 60 százalékának lesz 2024-ben a pénzügyi helyzete rosszabb, mint ma, és ez elsősorban az energetikai inflációnak lesz majd köszönhető. Sok háztartás ezért feszülten várja a jövő évben érvényes energiaárakat, mert a családi költségvetések nagymértékben ettől függenek majd. Reméljük, hogy a szlovák kormány érzi a helyzet komolyságát, és nem hagyja őket cserben.