Se nem csoda, se nem csőd

Magyarországon most mindenki a gyors költségvetési kiigazításra számít. Az új kormánynak valamiféle jelzést kellene adnia arra, hogy komolyan gondolja az államháztartási deficit lefaragását, és megpróbálja tartani az idei terveket. A jelzés egy több 100 milliárd forintos csomag volna. A Népszabadság információja szerint kormányzati körökben most 300-350 milliárd forintos megtakarítási terv készül – a spórolási forgatókönyvből több tucat forog, és nem biztos, hogy mind hiteles. A legtöbbet emlegetett elképzelés a középső, 15%-os áfakulcs felemelése. A 20%-os egykulcsos áfarendszer (amelyben a most 5%-os körben lévő cikkek általános forgalmi adója változatlan maradna) számítások szerint fél év alatt 150 milliárd forintot hozna a költségvetésnek, és idén alig emelné az inflációt. Igaz: az élelmiszerek, a fűtőanyagok, a busz-, vonat- és villamosjegyek, a gyógyászati segédeszközök és gyógyhatású készítmények, valamint a kábeltévé-szolgáltatás árának emelkedése a jövő évi árindexet már kicsit jobban megdobná. Adóemelésként elképzelhető még az egyszerűsített vállalkozói adó növelése, a jelenlegi 15%-os szintről 20%-ra. Ezzel az intézkedéssel további 30 milliárdos többletre tehet szert az állam. Emellett kiadáscsökkentés részeként szóba jöhet a gyógyszerár-támogatások csökkentése: több, kiemelten dotált, most ingyenes vagy „nagyon olcsón” beszerezhető (100, illetve 90%-ban támogatott) készítmény fogyasztói ára emelkedne. A spórolás egyszerűbb módja a költségvetési lefaragás. Az elképzelés szerint a központi költségvetési szervezetek és intézmények kiadásaiból csippentenének le 5%-ot, és befagyasztanák a köztisztviselők béremelésére létrehozott alapot is. Ezzel együtt könnyen, gyorsan spórolható meg 130 milliárd forint. E megszorítás ráadásul alig elkerülhető: június végén a deficit a prognózis szerint az éves terv 83%-át éri majd el.

A Világgazdaság szerint viszont nem reális az idei 300-350 milliárd forintos megtakarítási terv. Valójában csak 140-150 milliárd forinttal apasztható az államháztartási hiány. Valószínűnek tűnik a középső, 15%-os áfakulcs megszüntetése úgy, hogy a most ez alapján adóztatott termékeket és szolgáltatásokat átsorolnák a 20%-os normál kulcs alá. Mivel a 15%-os kulcs alá tartozó termékek, szolgáltatások adják a forgalom harmadát, az áfabevételeknek pedig körülbelül 30%-át, a lap számításai szerint így a kulcs feljebb srófolása éves szinten 160-170 milliárd forint pluszbevételt hozna a büdzsének. Figyelembe kell venni, az áfaemelés nemcsak a lakosság és a vállalkozások, hanem az állami intézmények kiadásait is megdobja, így államháztartási szinten az intézkedés csak 140-150 milliárddal apasztaná a hiányt – írja az újság.

Londoni piaci elemzők szerint jó irányba tett lépés lenne a magyar kormány által a hírek szerint tervezett idei, 300-350 milliárd forintos költségvetési kiigazítás, bár abban bizonytalanok voltak a vélemények, hogy egy ilyen méretű csomag egészen az októberi önkormányzati választásokig megnyugtatná-e a hitelminősítőket. Olivier Desbarres, a Crédit Suisse befektetési csoport londoni részlegének egyik vezetője elmondta: az piaci szempontból mindenképpen olyan pozitív fejlemény, amellyel a Gyurcsány-kormány időt nyert. Desbarres szerint a bruttó hazai össztermék (GDP) több mint 0,5%-ával egyenértékű csomagról lenne szó 350 milliárd forintos megtakarítás esetén, és ez elég lenne az idei költségvetés „sínen tartásához”. A Crédit Suisse vezető elemzője szerint viszont ez csak abban az esetben igaz, „ha nem tűnnek fel újabb lyukak” a költségvetésen.

Persze, a 2006-ra tervezett 300-350 milliárdos takarékossági csomag csak tűzoltásnak számít, mivel összesen 1100-1200 milliárd forintos kiigazításra van szükség 2008-ig ahhoz, hogy elkerülhető legyen a válság és tartósan 4-5 százalékkal növekedjen a magyar gazdaság. A nemzetközi tapasztalok szerint a kiigazítás akkor fékezi kevésbé a gazdaságot, ha a kiadásokat csökkentik, ezért ez lenne a kívánatos módszer – jelentette ki Orbán Krisztián, a Central European Management Intelligence (CEMI) ügyvezető igazgatója, hozzátéve: az államháztartás hiánya idén megközelítheti a GDP 9-10%-át, amit 5-5,5%-kal szükséges csökkenteni; ez 1100-1200 milliárd forintot jelent. A CEMI javaslata szerint az állami szektor bértömegének két évre szóló befagyasztása 190-225 milliárd, 90 ezer állami alkalmazott leépítése további 130-175 milliárd forint megtakarítást hozna, a vizitdíj bevezetése és a gyógyszerkiadások fékezése pedig 130-180 milliárdot.

Sem csoda, sem csőd nem jellemzi a magyar gazdaságot – írja négy ismert közgazdász (Bokros Lajos, Bauer Tamás, Csillag István és Mihályi Péter) az Élet és Irodalomban. További szakmai vitákat gerjesztően azonnali stabilizációt és erre épülve átfogó reformot javasolnak az új kormánynak. „Hazánk ma nem pannon puma, hanem egy messze a lehetőségei alatt teljesítő, szétszakadó szerkezetű gazdasággal és társadalommal bíró, túlsúlyos, pazarló és egyre kevésbé hatékony állammal küszködő, zömmel jövőfelélő szemléletű politikai osztállyal terhelt közösség” – írják közös cikkükben. A szerzők emlékeztetnek rá, hogy Magyarország az ezredforduló tájékán letért az egyensúlyőrző, ezért fenntartható, beruházások által fűtött, magas színvonalú gazdasági növekedés útjáról. „Ez történelmi hiba volt. Az újabb stabilizációra most azért van szükség, hogy a magyar gazdaság és társadalom kiszabaduljon az állam fogságából” – állapítják meg a szerzők. Ez nem csupán a költségvetési hiány némi lefaragását igényli, hanem az államháztartás reformját. A 3200 önkormányzatot 260 járási szintű alapegységbe kell összefogni, s folytatni kell a privatizációt. (Vg.hu, Portfolio.hu, InfoRadio.hu, MTI, NSZ, VG)

VÉLEMÉNYEK

u Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kijelentette: sem a társadalom, sem az állami szféra nincs felkészülve a szükséges reformokra, amelyeket kár lenne csak a politikusokra bízni. Véleménye szerint a korrupció elterjedtsége miatt igen nehéz lesz keresztülvinni a reformokat, melyekre azonban minél hamarabb szükség lenne. Magyarország felélte a jövőjét, mert „adósságból osztogatás folyt”, aminek következtében az elmúlt négy évben az ország „hat évet távolodott az euró bevezetésétől”.

u Komoly reformokat és konszenzust sürgetett Demján Sándor nagyvállalkozó szerint a pártok közös érdeke, hogy gyökeres változások történjenek, mert Magyarország „hihetetlen” versenyhátrányba került. Ha nem lesznek változások, Magyarország „kiürül”, elmennek a fiatalok, csak a szociálisan rászorulók maradnak. Ha nem születik meg egy hiteles konvergenciaprogram szeptemberig, félő, hogy kivonják a forró pénzt az állampapírokból, összeomlik a gazdaság, az euró ára a 400-500 forintot is elérheti – állítja. (ú)