Šatannal vagy nélküle?

Hogy Vůjtek egyáltalán hogyan vetemedhetett ilyesmire? Az észérvek őt igazolják. Miroslav Šatan 2012 novemberében súlyos sérülést szenvedett a Lev Praha–Slovan KHL-meccsen, amikor honfitársa, Zdeno Chára (aki akkor a Levben játszott) nekikente a palánknak. Lábadozása hosszú ideig tartott, ráadásul a csigolyasérülés nem múlt el kockázat nélkül: akár egy kis ütközés is fatális következményekkel, bénulással járhatott volna. Šatan tavaszig egyáltalán nem játszott – aztán csatlakozott a vb-re készülő válogatotthoz, sőt, a világbajnokságon ő viselhette a csapatkapitányi mezt. A vb-n ütött egy gólt, de valahogy mégsem sütött róla az a šatani lendület, ami korábban mindig jellemezte – nagyjából úgy játszott, mint egy világklasszis, aki azért még mindig tart tőle, hogy egy rossz mozdulat tönkreteheti az életét. Šatan olimpiai szereplésének nem tett jót az sem, hogy nyáron furcsa üzengetésekbe keveredett a Slovannal. Miközben Amerikában nyaralt, a pozsonyi klub a sajtón keresztül adott neki ultimátumot: vagy azonnal bekapcsolódik a felkészülésbe, vagy ne számítson szerződésre. Šatan a pihenést választotta, a Slovan meg kétségbeesve kereste a helyettesét – de csak novemberben találta meg, maga Šatan személyében. A 39 éves támadó nyíltan kimondta, főleg az motiválta a visszatérésre, hogy Vůjtek amerikai látogatása idején megmondta neki: ha nem fog rendszeresen játszani, akkor esélye sincs bekerülni az olimpiai csapatba. Šatan tehát újra a Slovanban hokizik, de első kilenc KHL-meccsén csak két gólt ütött. (Paradox módon éppen akkor kezdett el belelendülni, miután Vůjtek kihirdette a keretet.) Az elmúlt tizennégy hónapban 19 tétmérkőzésen játszott. Elég ez ahhoz, hogy valaki olimpiai kerettag legyen? S ott van a Chára-kérdés, amiről a kívülállók csak találgathatnak, de Vůjtek bizonyára képben van: az ominózus prágai incidens óta a két kiválóság nem találkozott a nemzeti csapatban, s ki tudja, milyen a viszony közöttük. Chára csapatkapitány lesz Szocsiban. Tudna-e mellette Šatan is vezéregyéniség lenni? Elfogadnák-e egyáltalán vezérnek úgy, hogy az utóbbi időben alig játszott? Ezeken a kérdéseken az ötmillió jégkorongkapitány is elgondolkozhat, de a válaszokért csak Vladimír Vůjteknek kell viselnie a felelősséget. Még az is lehet, hogy Šatan az utolsó pillanatban bekerül a keretbe, ha valaki sérülés miatt kidől. Emellett is szólna egy észérv: ha csak a Šatan nélküli csapat nem nyeri meg az olimpiát, Vůjteknek ezentúl mindig azt kell majd hallgatnia, bezzeg Šatannal sikeresebb lett volna a válogatott.