Repkednek a lapok a visegrádiak feje felett

A német kancellár végre kimondta azokat a mondatokat, amelyeket oly régóta akartunk hallani tőle. Tizenkét év kormányfői tapasztalat, az élesbe forduló német választási kampány és Trump Fehér Házba költözése kellett hozzá, hogy Berlin fel merje vállalni – immár nyíltan – Európa vezetését.A helyzet az, hogy más amúgy sem nagyon tudja az unió számára biztosítani a motort. Németország messze a legnagyobb tagállam, kiváló állapotú gazdasággal, szilárd politikai rendszerrel. Az exportorientált termelése miatt pedig saját érdeke, hogy minél stabilabb szomszédsága legyen. A görög válság, a menedékkérők helyzete mind teszt volt, amelyben nem teljesített hibátlanul Németország.Most viszont magáról az Európai Unióról, a saját brüsszeli intézményeinkről, a kontinens megmaradásának végzetesen egyszerű kérdéséről van szó. Ehhez kell Berlin. Egy olyan Berlin, amely felvállalja a vezetést, amely történelmi komplexusait annyiban képes maga mögött hagyni, hogy a jövőre koncentrálhasson még több erőt.Szükség lesz a Párizs–Berlin tengelyre is. Róma alig tartja magát, a legnépszerűbb párt a szélsőséges, oroszbarát, euróellenes Öt Csillag Mozgalom. Ha véletlenül nyerne a következő olasz választásokon, akkor jöhet az igazi végveszély az eurózóna számára. Annyi pénz ugyanis aligha létezik, amennyivel Olaszországot kellene kimenteni. De ott van a spanyol munkanélküliség, a földközitengeri migránshelyzet, a keletről jövő orosz fenyegetés és a törökök kiszámíthatatlansága, az olvadó arktiszi jégsapka és a folyamatos kiberháború, hogy csak a leglátványosabbakat említsem. E problémák kezeléséhez elkerülhetetlenül össze kell fognia az unió országainak, tompítani a belső viszályokat és működőképessé tenni az intézményrendszert. Merkel fiókjában alighanem már ott lapul egy-két forgatókönyv arra, hogy szeptember végén, ha megnyeri a választást, hogyan kezd hozzá az EU reformjához. Ha lesz egy globális hatalmi szerepre törekvő, Németország vezette unió, akkor nekünk is ott kell lennünk. A visegrádi országok az újszerű geopolitikai szituációban kedvező helyzetbe kerülhetnek, egészen addig, amíg nem kérnek lehetetlent, amíg nem bomlasztanak, amíg nem sértik meg az alapvető közös értékeket. Addig szükség van rájuk. A visegrádiaknak meg a centrum országaira. Ezt a kölcsönösséget kell kihasználni és Merkel felé pozícionálni magunkat. A legfrissebb kockázat, hogy Berlin és Washington kommunikációs viszonyának lehűlése nyomán Trump nehogy megpróbálja megosztani az uniós szövetségeseket újabb lépéseivel. Nekünk is tudni kell, hogy Merkel most fontosabb az unió szempontjából. Trump elismerését pedig csak az erő vívja ki, ezt kell közösen felmutatnia az uniónak.