Rakéták a Vörös-tenger felett

Mivel ez a legrövidebb tengeri út Európa és Ázsia között, nem meglepő, hogy egy átlagos évben a tengeri teherszállítás 12 százaléka a Vörös-tengeren keresztül zajlik. A fontos kőolaj- és földgáztermelő országok közelségének köszönhetően erre halad a tengeri kőolajszállítmányok 12 és a cseppfolyós gázszállítmányok 8 százaléka is. Általában mindez nagyobb figyelem nélkül zajlik, a közvélemény esetleg akkor figyelt fel, amikor a világ egyik legnagyobb konténerszállítója megrekedt a Szuezi-csatornában.

Az elmúlt pár hónapban azonban a világ közvéleményének nagy része megtanulta, hogy merre van a Vörös-tenger, ugyanis rakéták és drónok kezdték fenyegetni az erre hajózó teherszállító hajókat, és amerikai hadihajók kezdtek el cirkálni a környéken. Mindezért a húszi néven futó jemeni milícia a felelős, mely a jemeni polgárháború folyamán megszerezte az ország nyugati része feletti ellenőrzést. A húszi gerillák az iszlám vallás síita ágához tartoznak, ezért nem véletlen, hogy a regionális nagyhatalmi babérokra törő, szintén síita Irán látja el őket fegyverekkel és katonai tanácsadókkal. Ennek köszönhetően ballisztikus rakétákkal és drónokkal is rendelkeznek, melyeket november óta a Vörös-tengeren hajózó teherhajók ellen fordítanak.

Mint annyi mindent mostanában a Közel-Keleten, ezeket a támadásokat is a gázai háború váltotta ki. A húszik a gázai palesztinokat támogatják, és elmondásuk szerint addig folytatják a teherhajók elleni támadásokat, amíg Izrael be nem szünteti a Gázában zajló hadműveleteket. A Vörös-tengert délről lezáró Báb el-Mandeb-szoros legszűkebb pontján csak 26 kilométer széles, ezért az arra haladó teherhajókat könnyű rakétákkal és drónokkal zaklatni. A húszik szervezettségéről árulkodik az a tény is, hogy novemberben elfoglaltak egy Izraelhez köthető teherhajót, melyet egy jemeni kikötőben horgonyoztak le ennek egész legénységével együtt. Érthető tehát, hogy az USA és szövetségesei megerősítették jelenlétüket a Vörös-tengeren, és a sokasodó incidensek után magában Jemenben támadták a húszik központjait.

Lehet, hogy meglepő, de a húszik rakétái a szlovákiai fogyasztókat is érintik. A szaporodó támadásoknak köszönhetően egyre több nemzetközi szállítócég jelentette be, hogy hajóik a probléma rendeződéséig nem használják a Vörös-tengert, inkább körbehajózzák Afrikát. Ez természetesen hosszabb útvonal, mely legalább 10 napot ad hozzá az Ázsia és Európa közötti hajóúthoz. Ez a globális ellátási láncok ismételt elakadásához vezet, a Tesla vállalat az Ázsiából származó alkatrészek késése miatt kénytelen volt két hétre leállítani a Berlin melletti autógyárát. A kerülő út növeli a tengeri szállítás árát is: az elmúlt két hónap alatt a Kínából Európába tartó konténerek szállítási költségei megduplázódtak. Ha a Vörös-tenger hosszabb ideig veszélyes marad, akkor ez az Oxford Economics elemzői szerint 0,6 százalékponttal lassíthatja az uniós infláció csökkenését 2024-ben. Ez nem tűnik soknak, de a lassabban csökkenő infláció késleltetheti az Európai Központi Bank sokak által várt alapkamat-csökkentését.

Hogy meddig tudják a húszik a Vörös-tengert veszélyessé tenni, azt ma nehéz megmondani. Az USA és szövetségesei ismételten támadják a húszi erősségeket Jemenben, de a biztonsági szakértők szerint jól szervezett és felfegyverzett gerillacsoportról van szó, amely képes volt évekig dacolni a Szaúd-Arábia által támogatott fegyveres erőkkel is. Egy biztos: amíg rakéták és drónok fenyegetik a teherhajókat, a globális logisztikai vállalatok nem fognak kockáztatni, s inkább elkerülik a Vörös-tengert.