Prága, Budapest, Varsó a sorrend

A cseh főváros számít a legjobbnak a nemzetközi intézményes ingatlanbefektetők között, megelőzve Budapestet és Varsót. Az Európai Unióhoz most csatlakozott tíz ország közül az ipari és a kiskereskedelmi ingatlanberuházásokban általában is a közép-európai országok vezetnek Európán belül.

Mindhárom vezető közép-európai ország előrébb került a nemzetközi ingatlanbefektetők szemében, de Csehország immár megelőzte Magyar- és Lengyelországot - derül ki a Cushman & Wakefield Healey & Baker globális ingatlan-tanácsadó által most közölt felmérésből. A tavaly tavasszal kiadott első összegzésben még Magyarország állt az élen, Lengyelország akkor is bronzérmes volt.

Politika és gazdaság

A sorrendet politikai és gazdasági szempontok alapján összeállított index szerint állapították meg. Ezen szempontok mindegyike valamilyen módon jelentős hatással van az adott ország ingatlanszektorára.

A jelentésben Magyarország, Lengyelország, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovákia és Szlovénia, továbbá az EU-hoz vélhetően 2007-ben csatlakozó Horvátország, Bulgária, Románia, a csatlakozási tárgyalásokra váró Törökország, illetve a társulási egyezményét újratárgyaló Oroszország piacait vizsgálták meg a befektetési klímát tekintve.

A kereskedelmi ingatlanpiacra igen erőteljesen hat a most lezajlott hatalmas bővítés. Feltehetőleg az ingatlanszektor lesz az egyik húzóerő a mind stabilabban növekvő kelet-közép-európai gazdaságokban, ahol a nyugat-európainál hétszer gyorsabb a GDP-emelkedés, tavaly átlagosan 5,5 százalék volt. A tanácsadó vállalat vezető elemzői szerint különösen az újonnan piacra lépő nyugat-európai ingatlanos vállalatok is megdobhatják a növekedési értéket.

Ígéretes fejlődés

Peter Stapleton, a társaság írországi társvállalatának ügyvezető igazgatója így fogalmazott: a három közép-európai állam közötti különbség nem túl nagy, ám a harmadik Lengyelország és a negyedik Szlovákia között már számottevő az eltérés. Ezért is van az, hogy a szakértők inkább együtt kezelik az első három országot, s nem feltétlenül emelik ki a számszerűleg elsőnek kihozott Csehországot.

A rangsorban kissé hátrább helyezkedő Litvániát, Lettországot és Szlovéniát igen ígéretesnek tartják a szakértők, ezek mindegyike behozhatja a negyedik helyezett Szlovákiát. Északi szomszédunk és Észtország ugyan gyorsan fejlesztik saját ingatlanpiacukat, de viszonylag kis méretük miatt aligha lesznek képesek arra, hogy beérjék a vezető hármas bármelyikét. Akár Bulgária is feljöhet a középmezőnybe, az alacsony munkabérek és a javuló üzleti környezet már több nagy gyártóvállalat megjelenését segítette elő a közelmúltban.

Oroszország

Teljesen önálló terep Oroszország, amely már méreténél fogva is kiérdemli a figyelmet. Ott is jelentős fejlődés ment végbe az irodapiacon és a kiskereskedelemben, de a politikai bizonytalanság kissé leértékeli az ottani lehetőségeket. Több más ingatlanos szakértő is megállapította ugyanakkor, hogy a hotelpiacon és a logisztikában érdemes próbálkozni, mert ezen a két részterületen az eddiginél is gyorsabb lehet a növekedés.

Az intézményes befektetők természetesen Romániában és Szlovákiában is mind aktívabbak, tavaly mindkét országban lezajlottak az első jelentősebb tranzakciók, mindkettő az irodapiacon. Ezen a részterületen Varsó várhatóan átveszi a vezetést Budapesttől és Prágától a következő négy-öt évben. Ennek csak részben az az oka, hogy nagyobb a lengyel piac. A lengyel fővárosban egyszerűen sokkal több szabad telek áll rendelkezésre, s ott eleve nagyobb toronyházakat lehet felhúzni.