Polak, Węgier

A lengyel ultrakonzervatív Jog és Igazságosság (PiS) 2015-ös győzelme óta ugyanis egyre inkább kezd az Orbán Viktor vezette Fidesz nyomdokaiba lépni, s térségünkben meghonosítani Orbán álmát az illiberális demokráciáról. Magyarországhoz hasonlóan ott is a közmédia bedarálásával kezdték, s most a bírói ágat próbálják az uralmuk alá vetni, egyelőre, szerencsére sikertelenül. A tervnek meglepő módon az az Andrzej Duda államfő vetett gátat, aki egyébként szintén a PiS jelöltje. Vétójához bizonyosan nagyban hozzájárult a lengyelek felháborodása, amelynek kellőképpen hangot is adtak a köztereken. Ebben viszont már merőben eltér a lengyelországi és magyarországi valóság. Magyarországon ugyanis, ha volt is közfelháborodás a kormány egy-egy „illiberális” lépésén (legutóbb például a lex CEU-n), azt a hatalom teljes mértékben figyelmen kívül hagyta. Így aztán Orbán zavartalanul valósíthatja meg álmát, hiszen a Fideszen belül sem akad egy Duda-féle partizán, aki ellen merne szegülni a vezér döntésének. Orbán persze már jelezte, az ő szavazatára aztán ne számítson az EU, amely megpedzette, válaszlépéseket fontolgat Varsóval szemben a demokráciával ellentétes magatartásáért. Hogyan viszonyuljunk azonban az egészhez, mi határon túli magyarok? Bizonyára itthon is van elég támogatója az Orbán-féle illiberális demokráciának, amely a klasszikus konzervatív értékeket ötvözi bizonyos autoritárius jegyekkel. A vidéki, hagyományos értékeket valló lakosságnak – s a felvidéki magyarság zömében ilyen – nyilvánvalóan szimpatikus lehet a nemzet–haza–család fogalmai köré épülő politika. Igen ám, csak nem árt arra is figyelni, milyen haza, s milyen nemzet az, amiről az illiberális demokraták beszélnek. Az ő olvasatukban ugyanis a többségi vagy államalkotó nemzetek jogai az elsőbbrendűek, s a „haza”, az az ő hazájuk. A többségitől eltérő értékek, gondolkodásmódok távol állnak, sőt, ellenségesnek számítanak, ettől illiberális a rendszer.Mi pedig, akárhogy is vesszük, kisebbség vagyunk; a másság, a többségtől eltérő értékek képviselői. Ezért törvényszerű, hogy az illiberális gondolkodásban sok tér nem jut nekünk. Ezt az orbáni irányvonal hazai imádói persze nem hajlandók figyelembe venni, ahogyan azt sem, hogy a kisebbségeknek jogaik gyakorlása és kiszélesítése szempontjából mindenhogy a liberális demokrácia a legkedvezőbb keret. Nem árt észben tartanunk ezt, ha a V4-es országokon belül zajló eseményeket nézzük, s azon töprengünk, vajon a liberális vagy illiberális irányvonalnak drukkoljunk-e.