Pihenjük ki egymást!

Könnyen lehet, hogy itt a megfejtés a folyamatos rossz közérzetükre, ingerlékenységükre, türelmetlenségükre. Arra, hogy miért ugranának azonnal a másik ember torkának, ha elhangzik egy számukra unszimpatikus kijelentés. Arra, hogy miért löknék fel a pénztárnál aprót számolgató rövidlátó nyugdíjast, mondván, hogy nekik nincs idejük itt totojogni, miért nem fizet kártyával, aki nem lát jól. Arra, hogy miért türelmetlenek a gyerekkel, ha harmadik nekifutásra sem tudja kiszámolni a matekfeladatot. És arra is, hogy miért durvult el a szókincsük annyira, hogy már csak trágárságokat tudnak írni a kommentekbe.

Nem feszítem tovább a húrt – látják, máris felidegesítettem önöket! –, rátérek a lényegre. Egy friss kutatás kimutatta, hogy már egy hetes közösségimédia-detox is segíthet a mentális egészség megőrzésében, és csökkentheti a depresszió tüneteit. Azoknál, akik egy hétig hanyagolják a közösségi médiát, jelentős pozitív változásokat észleltek a kutatók. A vizsgált csoport tagjainál csillapodtak a szorongásos tünetek, sokkal jobban érezték magukat, ráadásul több idejük maradt a valós, fizikai kommunikációra. A kísérletet brit kutatók publikálták – tudom, hogy erre a jelzős szerkezetre sokan dühösen reagálnak, de mit tegyünk, tényleg az angliai Bath egyetemén zajlott a kutatás –, akiknek 154 embert sikerült rávenniük arra, hogy hét napon át rá se nézzenek a Facebookra, Twitterre, Instagramra, TikTokra.

A kísérleti alanyok átlagéletkora 30 év volt. A kontrollcsoport tagjai pedig értelemszerűen a szokásos intenzitással használhatták ezeket a platformokat. Az eredmények magukért beszélnek: a tesztek tanúsága szerint egy hét után látványosan javult az alanyok közérzete, csökkent a szorongásuk, kevésbé voltak ingerlékenyek. Ez kortól, nemtől és társadalmi helyzettől függetlenül mindenkinél kimutatható volt. A kutatók szárnyakat kaptak, olyannyira, hogy a közeljövőben az egy hétnél hosszabb detox hatásait is szeretnék vizsgálni. Angliában ma a 16–44 közötti korosztály 90 százaléka használja a közösségi médiát. A koronavírus-járvány nagyot dobott a statisztikán, az utóbbi két évben azok is megjelentek a Facebookon és a Twitteren, akik korábban (tudatosan vagy időhiány miatt) ignorálták ezeket a platformokat.

Főleg ők azok, akik lelkileg leginkább megsínylették ezt a döntést, mivel az agresszív hangú kommentek olvasgatása, illetve az egymásnak ellentmondó információk közötti eligazodás komoly lelki tehernek bizonyult számukra. Ha nem is vezetett klinikailag diagnosztizálható depresszióhoz ez a folyamat, az életminőségükre mindenképp negatív hatással volt. Ráadásul a vizsgált személyek ezt a hatást nem tudták visszavezetni a közösségimédia-használatra, azaz nem értették, miért elégedetlenebbek az életükkel, és miért érzik magukat rosszabbul. Szóval ki lehet próbálni ezt a modern kori detoxot – nem kerül semmibe. Közösségi média helyett lehet sétálni a természetben, könyvet olvasni, koncertre menni, virágot ültetni vagy társasozni a gyerekkel. Találkozzunk itt egy hét múlva frissen, kipihenten, fényesen csillogó agysejtekkel...