Párt és püspök párharca

Az RMDSZ azt szeretné, hogy a 35 fős romániai EP-küldöttségben legalább két jelöltje helyet kapjon. Ebben akkor reménykedhet, ha átlépi az előírt ötszázalékos küszöböt. Tőkésnek független jelöltként elég a szavazatok 2,85 százaléka.

Romániában több mint 18 millió 300 ezren szerepelnek a választói névjegyzékben. A magyarok száma a 2002-es népszámlálás szerint valamivel több mint 1 millió 430 ezer. A szociológusok körülbelül 1 millió 100 ezer potenciális voksolóval számolnak. Az országos részvételi arány alapvetően befolyásolhatja a magyarok szereplését. Minél nagyobb ugyanis a román összlakosság egészében a szavazási kedv, annál kisebbek az RMDSZ és Tőkés esélyei. Ha például az összlakosság 75 százaléka járul az urnák elé, a romániai magyaroknak közel 20 százalékkal kell meghaladniuk ezt a részvételi arányt ahhoz, hogy az RMDSZ és Tőkés reménykedhessen a sikerben. Alacsonyabb, mondjuk, 58 százalékos országos részvételi arány esetében (ennyien voksoltak a legutóbbi, 2004-es parlamenti és államfői választáskor) 15 százalékkal több magyart kell mozgósítani.

Az országos átlagtól való ekkora mértékű eltérést azonban a megfigyelők lehetetlennek tartják. A rendszerváltás óta ugyanis a romániai magyarok is körülbelül olyan arányban éltek választási jogukkal, mint a románok. A mostani előrejelzések szerint a szavazati joggal rendelkező román állampolgároknak mindössze a fele megy el voksolni. Negyvenöt százalékos országos részvételnél a magyarok 56 százalékának szavazatára lenne szükség ahhoz, hogy az RMDSZ és Tőkés is elegendő voksot kaphasson. Ez abszolút értékben majdnem 646 500 szavazatot jelent. Ez az érték csupán mintegy tízezer szavazóval jelentene többet, mint ahányan 2004-ben az RMDSZ listájára ütötték a pecsétet.

Egyesek szerint előfordulhat hogy a szavazóképes lakosságnak csak 38 százaléka él szavazati jogával. Ez esetben lenne a legnagyobb esélye a bejutásra mind az RMDSZ-nek, mind Tőkésnek. Ekkor ugyanis 10 százalékos többletmozgósítás is elegendő lenne.

Szinte képtelenség azonban felmérni, hogy az RMDSZ-nek és Tőkésnek mekkora a támogatottsága a romániai magyarság körében. A rendszerváltás óta ugyanis nem fordult még elő, hogy a királyhágómelléki református püspök országos választáson az RMDSZ-szel keljen versenyre.

Azon felmérés szerint, melyet Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor rendelt meg a Desiré Alapítványnál a megkérdezettek 45 százaléka az RMDSZ-t, 23 százaléka Tőkést támogatja, 32 százalékuk pedig bizonytalan.

Igaz, az előző években az RMDSZ megrendelésére készültek olyan közvélemény-kutatások, amelyek szerint a romániai magyarok 80 százaléka támogatja a szövetséget. Mivel magyar jelöltek korábban még nem birkóztak meg egymással országos választásokon, nehéz kiszámítani, hogyan viselkednek a romániai magyarok az új helyzetben.

Márpedig egyáltalán nem mindegy, milyen arányban oszlik meg a felek támogatottsága. Ha például az RMDSZ csak a magyarság 50–55 százalékának szavazataira számíthat, akkor is az ötszázalékos küszöb alatt marad, ha az országos részvételi arány 45 vagy 38 százalékos lesz. Ha pedig az RMDSZ besepri a voksok 80 százalékát, akkor Tőkés kénytelen folytatni otthon püspöki tevékenységét.