Ötmillió minioligarcha országa

Személy szerint erre még mindig Magyarországot szoktam válaszolni, egy okból: amennyiben az politikai elit rosszul teszi a dolgát, a nép le tudja váltani (a választási rendszer csak megnehezíti ezt a feladatot, de nem lehetetleníti el), miközben egy olyan társadalomban, ahol a jogtudat gyenge, az oligarchákkal ugyanezt lehetetlen elérni. Szlovákiában nagyrészt a hatalmi csoportok kialakulása és megerősödése miatt alakulhattak ki azok a jelenségek, amelyekre panaszkodni szoktunk, elsősorban állampolgárként, és másodsorban kisebbségiként. Szlovákiában legutóbb a Gorilla-botrány mutatta meg, hogy mennyire megfoghatatlanok a valódi hatalmi szereplők, ahogy azt is, hogy a visszásságok ellen nehéz fellépni. A botrány kapcsán a Penta csoport ugyan bekerült a hírekbe, de semmilyen módon nem csapódott ez le az aktivitásain és a gazdasági tevékenységén. A Gorilla-ügy egyetlen érezhető hatása, hogy riogatni lehet a Penta szimbólummá vált nevével – például a Petit Press megvásárlása és annak a következményei kapcsán. Ehhez képest már sokkal kevesebben tudnák felidézni, hogy melyik a másik rivális (a J&T), vagy éppen kicsodák is pontosan a nehézsúlyúnak számító vállalkozók és pénzemberek, akik gyakran csak regionális jelentőséggel bírnak. Kényelmes helyzetben vannak egyébként. Egy politikusnak választásokat kell nyernie és támogatottságot kell felmutatnia a túléléshez, folyamatos bizonyítási kényszerben van. A gazdasági élet erős, láthatatlan szereplőit viszont nem a nyilvánosság megítélése vagy a személyes hitelük mozgatja, hanem üzleti szempontok – viszont emellett politikai vonzatban is jelen vannak, gyakran egyenesen megkerülhetetlenek. A Penta vezetőjének, Jaroslav Haščáknak hírhedtté vált, Gorilla-iratokban szereplő kijelentése („a demokrácia szar rendszer”) ebben az összefüggésben értelmezhető igazán. A hatalmi ágak ugyanis nem látják el megfelelően a feladatukat, ha létezik egy külső tényező, ami befolyásolja őket. Így pedig a parlament és a kormány mellett a bíróságok hatékonysága is csökken, tehetetlenné és a feladatuk gyakorlására képtelenné válnak, megjelenik és megerősödik a többes mérce. A jelenséggel járó legnagyobb probléma, hogy kifelé nehezen látszik, hiszen nem a keleti-nyugati irányultság összefüggésében lehet azt értelmezni, hanem az állampolgárok és az állami hatóságok konfliktusaként. Az pedig nem feltétlenül zavar bárkit is. Szlovákia képéhez pedig hozzátartozik a Tátra hotelekkel való feltöltése, az illegális, engedélyek nélküli beruházások (ezek elviekben a jogi státuszt illetően egyenlősíthetőek a romatelepekkel, mégsem zavarnak senkit), a homályos hátterű beruházások, a csak az ügyetleneket felelősségre vonó bíróságok. Egyszerű állampolgárokként pedig két választás marad: versenyhátrányba kerülni, hogy alkalmazkodunk a szabályokhoz, vagy saját magunk, kicsiben használjuk ki a rendszer hibáit, egyfajta minioligarchaként.