Orosz érdek a gabonakrízis

A hasonló álérveket egyre több helyen látni a hivatalos orosz kommunikációban. A múlt heti szentpétervári gazdasági fórumon ugyanúgy elhangzott, mint a minap Lavrov ankarai látogatásakor. Szomorúbb, hogy például az Afrikai Unió elnöke is elismételte ezeket a sorokat a moszkvai körútja után.

Az információs háború új csatateret hoz be: mivel a moszkvai szakemberek már érzékelik, hogy az ukrán háborús bűnök miatt az európai híveik egy jó részét elvesztették, így Afrika, India és Latin-Amerika felé fordultak. Hiszen az ugyanolyan hasznos az orosz érdeknek, ha a világ maradék részét tudják a Nyugat ellen hergelni. Márpedig Európában egyre kevesebb a vevő az orosz sztorikra, még az olasz radikális jobboldali Giorgia Meloni is messze fegyverküldéspárti lett, sokak meglepetésére.

Az viszont tény, hogy a világ többi részén arat az orosz propaganda. Ezt az egyik orosz szóvivő úgy fogalmazta meg, hogy „az éhezés a reményünk”. Úgy lehet érteni, hogy az éhező fejlődő országok kellően alá tudják ásni a globális stabilitást ahhoz, hogy a nyugati döntéshozókat – az orosz értékelések szerint – sarokba szorítsák.

Ehhez képest fontos leszögezni, hogy az EU sose vetett ki szankciót gabonákra vagy akár műtrágyára sem. A több mint 20 millió tonna gabona azért ragad Ukrajnában minden egyes nap, mert az orosz tengeri blokád miatt lényegében megszűnt a kereskedelmi forgalom, ahogy Mariupolt és kikötőjét is szétlőtték, több más kikötőváros elesett. Odessza maradt ukrán kézen, amellyel szemben orosz tengeri blokád húzódik. Az ukránok védekezése néhány tengeri aknát jelent, amellyel próbálják elkerülni az utolsó tengeri kijáratuk elvesztését, az orosz partraszállást.

Az oroszok a gabonakrízis fokozásával csak nyerhetnek: valóban leköti az európai energiákat, növeli a világpiaci árakat keményen, amelyen végül az oroszok kaszálnak majd az idei rekord gabonaaratásuk során. Illetve – mint anno a vakcinadiplomácia idején – most is Putyin kegyúri jogot gyakorolhat a fejlődő országok fölött, hogy kinek ad el gabonát, és kinek nem.

Éppen ezért az orosz érdek az, hogy az ukrán gabona megrohadjon. Ne jusson ki a kikötőkből, maradjon ott, ahol van. Az ukrán adatok azt mutatják, hogy a háború ellenére a vetésterület közel háromnegyede aktív, tehát ősszel is tudna Kijev exportálni. Csakhogy ezt Moszkva nagyon nem akarja, miközben a homlokegyenest ellenkezőjét mondja.

Remélhetőleg Európán kívül is lassan megtanulják, hogy nem lehet megbízni az orosz vezetés szavában.