Opre roma!

Az eseményt koncertek, kíállítások, szakmai konferenciák kísérik, legalább egy napra rivaldafénybe állítva a világszerte mintegy 13-15 millió főt számláló közösséget. A szlovákiai politikusok többsége azonban ehhez is ugyanúgy viszonyul, mint a többi „kényes” kérdéshez. Ahelyett, hogy bátran kiállnának egy, a társadalom peremére szorított kisebbség emberi jogai mellett, inkább hallgatnak. Hallgatnak, mert gyávák. A választások előtt minden egyes szavazatra szükség van, és a romák mellett való kiállás az idegengyűlölettel fertőzött többségi választók bizalmának az elvesztését jelentheti.

Vannak persze, akik nem hallgatnak, ebben sincs azonban mindig köszönet. Dušan Čaplovič kisebbségekért és emberi jogokért felelős kormányfőhelyettesnek már csak a hivatalából eredően is nyilatkoznia kellett, és az egész ilyenre is sikeredett. Hivatalosra. Ahelyett, hogy bocsánatot kért volna a Fico-kormány rendvédelmi szervei és a többségi nemzet által a romák ellen elkövetett atrocitásokért, azzal hivalkodott, hogy hány lexikont és tankönyvet adtak ki a romák számára. Ahelyett pedig, hogy a romák beilleszkedését támogatnák, a külföldön már leszerepelt bentlakásos roma iskolák szorgalmazásával, tovább kívánják mélyíteni a szakadékot a többségi társadalom és a romák között. A szakemberek szerint az elmúlt években Szlovákiában tovább romlott a mintegy 300-400 ezres közösség helyzete, erről azonban hallgat a kormányfőhelyettes. Hogy valójában mit is gondol Čaplovič a romákról és a kisebbségekről általában, azt leginkább az jelzi, hogy ezúttal sem felejtette el kiemelni: a kisebbségeknek nem csupán jogaik, hanem kötelességeik is vannak. Nem pontosította ugyan, hogy milyen kötelességekre gondol, a Smer koalíciós partnere, a Szlovák Nemzeti Párt által hangsúlyozottak alapján azonban könnyen kitalálhatjuk. A szélsőjobboldali Slota-párt szerint a „cigányok lopnak, gyilkolnak, terrorizálják a többségi nemzetet és kerülik a munkát”. Čaplovič valószínűleg ezekre emlékeztette a romákat a világnap alkalmából. A kormánypártok és az ellenzék nagy része azonban ebben egy követ fúj, még ha sokan nem merik is kimondani a véleményüket.

A pártok többsége – tisztelet a kivételnek – a hallgatással a Szlovák Nemzeti Pártnak ad igazat, amely a romakérdést kizárólag bűnügyi problémaként kezelné, és rohamrendőrökkel szállná meg a roma településeket, folyamatos félelemben tartva a lakóit. A szlovák kormánypárt ugyanis azt tartja, hogy csak a megfélemlített, megalázott és kisemmizett roma kisebbség a jó kisebbség. Amíg ezzel a többségi nemzet, sőt a szerencsésebb helyzetben lévő kisebbségek egy jelentős része is egyetért, elutasítva mindenfajta közeledést, Szlovákiában csak nehezen javíthatunk érdemben a romák helyzetén. Így valószínűleg még nagyon sokáig kell várniuk arra, hogy a világnapjukon egyszer egy felszabadult, a többség által is megbecsült és elismert közösség tagjaiként énekelhessék a himnuszukat: Mentem, mentem végtelen utakra, találkoztam boldog romákkal...