Mohammed Omar molla, a tálibok legfőbb vezetője úgy döntött, hogy harcosai péntektől kezdve leteszik a fegyvert, s feladják utolsó erősségüket, Kandahárt - jelentette be csütörtökön Abdusz Szalam Zaif, a tálibok volt pakisztáni nagykövete.
Omar molla beleegyezett Kandahár feladásába, péntektől fegyverletétel
Mohammed Omar molla, a tálibok legfőbb vezetője úgy döntött, hogy harcosai péntektől kezdve leteszik a fegyvert, s feladják utolsó erősségüket, Kandahárt - jelentette be csütörtökön Abdusz Szalam Zaif, a tálibok volt pakisztáni nagykövete. Ezzel egyidőben a tálibok ellen küzdő, s Kandahárt ostromló egyik pastu csoport azonnali hatállyal tűzszünetet hirdetett. A koraesti órákban Karzai is megerősítette a Kandahár feladásáról szóló hírt a CNN adásában.
A nap folyamán Dzsalálábád közelében, Tora Bora térségében az amerikai B-52-es bombázók 125, illetve 250 kilogrammos bombákat zúdítanak arra a hegyoldalra, amely mögött jelenleg az al-Kaida harcosai használják támaszpontul a szovjet-afgán háború idején amerikai szakértők segítségével kiépített barlangrendszert; egy közeli dombról pedig a tálibellenes északi erők harckocsiágyúi lövik ugyanezt az erődrendszert. Az ágyúzástól és a bombák lökéshullámaitól a 35 kilométerrel távolabb lévő Dzsalálábádban is rezegnek az ablaktáblák. Mintegy 1500 afgán áll készen az ostromra. A térségben élő afgán törzsek szerint valószínűbb, hogy Oszama bin Laden nem a Tora Bora barlangrendszerében, hanem Kandahár térségében rejtőzik.
Az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nemzetközi segélyszervezet csütörtökön bejelentette, hogy kivonta Dzsalálábádból külföldi segélymunkásait, mivel a polgári lakosságban is áldozatokat szedő amerikai bombázások miatt a nyugatiakkal szemben növekvő ellenérzés tapasztalható a városban. December első három napjában 80 ember meghalt és 50 megsebesült a polgári lakosság soraiból az amerikai légicsapásokban.
A harcokkal egyidejűleg szélesedik a tálibellenes nemzetközi koalíció: több ország jelezte részvételét az amerikai hadjárat katonai támogatásában, illetve a harcok utáni rendezés feladataiban.
A NATO hajlandó részt venni a harcok utáni békefenntartásban, ha erre az ENSZ-től felkérést kap - mondta csütörtökön a BBC-nek nyilatkozva George Robertson, a NATO főtitkára. A szervezet néhány tagja már jelezte, hogy kész ilyen békefenntartásban részt venni.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.