Olvasni a számok között

Én épp a könyv világnapján tértem vissza a csendes hétköznapokba egy olyan helyről, ahol négy napon át minden a könyvekről, az irodalomról szólt. A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál az egyik kedvenc rendezvényem, főleg a sok program, a hasonszőrű ismerősök és az új felfedezések miatt. A tömeget nem igazán szeretem, de ez egyszer megbocsátom, hogy rengetegen próbálnak beférni abba a terembe, ahová én is igyekszem, vagy azzal az íróval dedikáltatni, aki nekem is kedvencem. Ez ugyanis egy nagy család, a könyvmolyok családja, és hát a rokonok jó esetben türelmesek egymással.

A kiadók standjai előtt tolakodva az ember meglehetősen deformált képet kap az olvasás népszerűségéről – úgy érzi magát, mint az operarajongó a Wagner-fesztiválon, ahol percek alatt fogynak el a jegyek, vagy a lóversenybolond az ügető pénztára előtt kanyargó sorban. Mert bizony az olvasás is rétegműfaj. Ezt a legfrissebb Eurostat-jelentés is mutatja.
Tizenöt uniós országban vizsgálták az olvasási szokásokat, Szlovákiában persze nem, de Budapestről visszatérve számomra az is érdekes volt, hogy a magyarok napi átlagban tíz percet töltenek könyvolvasással. Nagyon kevésnek tűnik, de Magyarország még így is Európa élvonalában van. A legtöbbet az észtek olvasnak, napi 13 percet, majd a finnek és a lengyelek következnek 12-12 perccel, utánuk jönnek a magyarok. A legkevesebbet a felmérés résztvevői közül a franciák olvasnak, napi átlagban alig két percet. Bár az is igaz, a magyaroknak csak a 10 százaléka mondta, hogy rendszeresen vesz könyvet a kezébe, ezzel pedig már csak a középmezőnyben tanyáznak. A legtöbb rendszeres olvasót a finnek, a lengyelek és az észtek között találták, míg a lista alján a románok és az osztrákok állnak. Vagyis nem sokan olvasnak Magyarországon, de aki könyvet vesz a kezébe, az nem teszi le könnyen. A rendszeresen olvasók közül épp a magyarok töltik a legtöbb időt ezzel, napi átlagban 1 óra 37 percet. Viszont könyvekre keveset költhetnek. A könyvek és a nyomtatott újságok vásárlását közös kategóriában méri az Eurostat, és a magyar háztartások az összes kiadásuk egy százalékát sem szánják erre, aminél rosszabb adatot csak az EU hat tagállamában mértek. Ez már egy másik felmérés, ebben mind a 28 ország szerepelt. És csodák csodája, Szlovákia lett az első, 2,1 százalékkal, ami magasan a legjobb eredmény. (Az utánuk következő németeknél már csak 1,6 százalék a könyvekre és újságokra költött pénz.) Mivel nálunk nagyjából ugyanannyiba kerülnek a könyvek, mint Magyarországon, ez bizony az életszínvonalról is elárul egy s mást. Első körben azt, hogy a szlovákiai olvasók több könyvet engedhetnek meg maguknak a fizetésükből, mint a magyarországiak. De pont ez az, ami nem látszott a budapesti könyvfesztiválon, amelynek látogatottsága magasan felülmúlja a hasonló pozsonyi rendezvényét. Mondom mindezt úgy, hogy egyszerre vagyok büszke és szomorú.