Olvad a jég az USA és Kína között

A két nagyhatalom elnöke utoljára tavaly novemberben találkozott Bali szigetén, de ennek a csúcstalálkozónak a pozitív hangulatát gyorsan elmosta a két ország között növekvő feszültség. Sokáig ezért nem is volt biztos, hogy Hszi Csin-ping részt vesz-e a San Franciscóban megrendezett Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés éves csúcstalálkozóján, melynek keretein belül kellett volna találkoznia Joe Biden amerikai elnökkel. A kínai elnök végül több napot töltött San Franciscóban, ami mindenképpen használt a kínai–amerikai kapcsolatoknak.

Kína gazdasági, technológiai és geopolitikai felemelkedésével a kínai– amerikai kapcsolatok egyre bonyolultabbá váltak. Az amerikai kormányok egyre nagyobb gyanakvással figyelték Kína felemelkedését, és a kínai politikai vezetés is egyre bizalmatlanabbul értékelte az USA lépéseit. Donald Trump elnöksége alatt a feszültség magasabb szintre emelkedett, de Joe Biden kormánya sem mentes az úgynevezett Kína-sólymoktól, akik keményebb gazdasági és technológiai lépéseket sürgetnek Kína ellen. A kínai–amerikai kapcsolatoknak sok nehéz poggyásza van, de ennek ellenére tavaly novemberben Bali szigetén sikerült egy konstruktív hangulatú csúcstalálkozót lebonyolítani Joe Biden és Hszi Csinping között.

A kapcsolatok azonban gyorsan a fagypontra kerültek, amikor 2023 februárjában az amerikai hadsereg egy kémkedésre is alkalmas kínai hőlégballont fedezett fel az amerikai légtérben. Ez nagy valószínűséggel egy elkóborolt kínai hőlégballon volt, de az amerikai kormány azonnal törölte Antony Blinken külügyminiszter kínai útját. A helyzeten nem segített az sem, hogy márciusban az USA további 619 millió dollárért adott el fegyvereket Tajvannak, amelyet Kína a mai napig a részének tekint. Nem meglepő ezért, hogy áprilisban a kínai hadügyminiszer elutasította a találkozás lehetőségét amerikai kollégájával.

Ekkor kerültek a kínai–amerikai kapcsolatok fagypontra, és valahol az amerikai kormány is érezte, hogy jobb, ha a két nagyhatalom kommunikál egymással. Júniusban sor került Antony Blinken elhalasztott pekingi látogatására, és ettől a ponttól kezdve újraindultak a kétoldalú tárgyalások. Amikor Vang Ji kínai külügyminiszter októberben Washingtonba látogatott, már erezhető volt, hogy a két nagyhatalom az elnöki csúcstalálkozót készíti elő.

Ez végül múlt héten létre is jött, az amerikai és a kínai elnök négy órát tárgyalt együtt. Ezzel a találkozóval persze nem oldódtak meg a kínai– amerikai kapcsolatok legégetőbb problémái, de néhány területen sikerült kisebb előrelépéseket elérni. Újraindulnak például a két ország katonai kapcsolatai, melyeket Kína 2022-ben szakított meg, amikor Nancy Pelosi, a képviselőház akkori elnöke Tajvanra utazott. Kína ígéretet tett arra is, hogy korlátozza a fentanil nevű veszélyes kábítószer gyártásához szükséges kémiai anyagok exportját, ezzel is segítve az USA fentanil elleni küzdelmét. Mindkét politikai vezető egyetértett abban is, hogy a személyes tárgyalásoknak nincs alternatívája, ezért ezeket folytatni kell.

A konstruktív tárgyalások ellenére érdemes észben tartani, hogy sok olyan kényes téma van, melyek ólomsúlyként nehezednek az USA és Kína kapcsolatára. Elég csak Tajvan kérdését említeni, de nehéz téma az ujgur kisebbség helyzete vagy az amerikai technológiák Kínába történő exportjának korlátozása. Ennek ellenére mindannyiunk számára jobb, ha a két nagyhatalom aktívan tárgyal egymással, mert ezzel is csökken az esély egy potenciális konfliktus kialakulására.