Olajmező csatatér

Lehet, hogy első hallásra nem tűnik annyira nagy horderejű dolognak az ügy, azonban a támadóknak ezzel sikerült ideiglenesen kiiktatniuk a szaúdi olajtermelés felét, ami a világ olajtermelésének mintegy öt százalékát teszi ki.

A nemzetközi olajpiacok szinte azonnal reagáltak a napi 5,7 millió hordó kiesésére a világpiacról, az olajárak már vasárnap több mint 10 százalékkal emelkedtek. A Saudi Aramco olajvállalat sajtóközleményei a támadás után ugyan kincstári optimizmusról tanúskodnak, de független elemzők szerint akár hosszú hetek is eltelhetnek addig, amíg a szaúdi olajtermelés eléri a támadás előtti szintet.

Az Abkaik olajfinomító nemcsak a szaúdi olajipar kulcsfontosságú létesítménye, hanem globális szinten is nagyon fontos csomópont, ezért elgondolkodtató, hogy a támadóknak 10 drón segítségével sikerült komoly károkat okozniuk ebben a létesítményben.

Maga az olaj-infrastruktúra kijavítható, de ezzel a támadással a szaúdi olajiparral szembeni bizalom szenvedte el a legnagyobb károkat. Ha ennyire könnyű volt a szaúdi olajipar ékkövét kiiktatni, akkor vajon milyen további biztonsági hiányosságok vannak?

Eddig a Perzsa-öbölbe vezető Hormuzi-szorost tartottuk a közel-keleti olaj-infrastruktúra leggyengébb pontjának, de most kiderült, hogy az egészen váratlan helyeken is sebezhető. 

Hogy a pánikhangulatot megelőzzék, a szaúdi olajipar képviselői siettek mindenkit megnyugtatni: a termeléskiesést Szaúd-Arábia a felhalmozott készleteiből pótolja. A rendelkezésre álló adatok szerint ezekből a készletekből jelenleg 26 napig lennének képesek pótolni a szaúdi teljes olajexportot, a részleges termeléskiesést tehát több hónapon át is pótolni tudják.
A piacok megnyugtatása érdekében gyorsan Szaúd-Arábia mellé állt az Egyesült Államok is, a sivatagi királyság fontos kereskedelmi és politikai partnere. Donald Trump gyorsan engedélyezte az amerikai stratégiai olajtartalékok megnyitását, ezzel is pozitív jelet küldve az energiapiacnak.
A helyzetet éberen figyeli a Nemzetközi Energia Ügynökség is, amely a gazdaságilag fejlett országok stratégiai olajtartalékait koordinálja. 

Hogy a termeléskiesés pontosan mekkora és mennyire tartós hatással lesz az olajárakra, ezt ebben a pillanatban lehetetlen megmondani. A Goldman Sachs befektetési bank elemzői több forgatókönyvet is kidolgoztak, ezek közül az optimista 67 dolláros olajárral számol, a pesszimista szerint azonban az olajárak huzamosabb ideig a 80 dolláros szinten mozognának. Sok függ a közel-keleti geopolitikai helyzet további alakulásától, ugyanis az amerikai kormányzat Iránt sejti a támadások mögött. Donald Trump kijelentette, hogy az amerikai hadsereg bevetésre készen áll, azonban egy Iránnal szembeni fegyveres konfliktus nagyon komoly geopolitikai és gazdasági kockázatokkal járna, és kevéssé valószínű, hogy Trump a választások előtt kockára tenné az amúgy is lassuló amerikai gazdasági növekedést.

A Közel-Kelet azonban nagyon bonyolult régió, nem lehet kizárni a feszültség további növekedését sem. Jelenleg még nem kell pánikszerűen a benzinkutakhoz rohanni, de érdemes a következő napokban, hetekben figyelemmel kísérni az olajpiacot. Ha a Saudi Aramco nem tudja a tervek szerint újraindítani a termelést, akkor az olajárak tartósan emelkedni fognak, ami természetesen a szlovákiai benzinkutakon is áremelkedést okozna.

A hétvége legfontosabb leckéje azonban mindenképpen az, hogy nem is tudatosítjuk, mennyire törékeny az a világ, amiben élünk. Elég néhány drón, hogy megakassza a globális olajipar kulcsfontosságú gépezetét.