Nyaralás a káosz szigetén

Ez is rávilágít arra, hogy ideje lenne aktualizálni, a mai gyakorlathoz igazítani az 261/2004 EK törvényt, amely még 2004-ben lépett érvénybe, szinte egy időben a nagy fapadosok megjelenésével. Azóta pedig sokat változott a helyzet, nemcsak az utasok, légitársaságok száma nőtt jelentősen, de a problémák is elszaporodtak.

Több mint 10 ezer nyári járatát törli a British Airways, az angol fapados, az easyJet szintén tízezer gépét nem indítja július és szeptember között, a Lufthansa „csak” 2900-szor írja ki a cancelled szót a repülőterek kijelzőire, a KLM pedig a minap jelentette be a fájdalmas hírt, mely szerint naponta akár 20 járatát is törölni kénytelen. Több millió utas hiába vett jegyet, nem, vagy csak körülményesebben tud elutazni a rég vágyott nyaralásra.

Az ok a munkaerőhiány. A legtöbb légitársaság, repülőtér a koronavírus- járvány kitörésekor szinte azonnal szélnek eresztette az alkalmazottak jelentős részét. Ám a járvány végeztével az utazási kedv szinte berobbant, és most nincs elég ember, aki kezelni tudná az utasok tömegét. Bár volt néhány ország, amely elbocsájtási tilalmat hirdetett (előrelátóan inkább fizette az állam az alkalmazottak bérének jelentős részét), itt sokkal kisebb a káosz napjainkban, ám a legtöbb ország nem védte meg a légi közlekedésben dolgozókat, akik jobb híján új – kevésbé stresszes és nehéz – állás után néztek. Nekik most eszük ágában sincs visszatérni egy olyan bizonytalan ágazatba, mint a turizmus, ahol egyik pillanatról a másikra tömegek veszíthetik el állásukat. Valószínűleg ma már másként döntenének a légitársaságok is, hiszen a mostani helyzet sokkal nagyobb károkat okoz, mintha megtartották volt az alkalmazottakat. Arról nem is beszélve, hogy az újak – már ha találnak – betanítása idő- és pénzigényes.

A hoppon maradt utasokat elméletileg segíti egy uniós szabály, mely szerint ilyenkor segítséget kellene kapniuk, meleg ételt, üdítőt, szállást (ha olyan hosszú a várakozási idő), átfoglalást a lehető legkorábbi járatra és kártérítést – 250–600 eurót. A jogszabály még azt is előírja, hogy telefonálási és egy faxolási (!) lehetőséget is biztosítani kell a késő vagy a törölt járatok utasainak. Igen, faxolni is joguk van az utasoknak, holott ezt a technológiát már senki se használja. A szabályt 2004-es bevezetése óta nem módosították, pedig azóta számos rendkívüli esemény történt, így a nyári szezon letelte után azonnal aktualizálni, napjaink problémáihoz kell igazítani, hogy az utasoknak ne csak elméleti joguk legyen a felsoroltakra, de a gyakorlatban is megkapják. Hiszen mit ér ilyenkor a jegy visszatérített ára, ha egy új jegy a többszörösébe kerül, és kétséges, visszakapja-e az utas az extra kiadást. Ha nem kap segítséget az utas, milyen összegben foglalhat szállást, milyen étkezési limitek vannak, és az ne csak opció legyen, hogy visszatérítik, hanem a légitársaság kötelessége legyen (esetleg a biztosítóké). Ne a bíróság (és a jogvédő szervezetek segítsége) legyen az egyetlen megoldás, ha vissza szeretné kapni a járattörlés, késés miatt keletkezett kiadásokat. S hogy ne fordulhasson elő, hogy a fapados egy több nappal később induló gépére kínál csak átfoglalási lehetőséget, ezzel jelentős extra kiadásokkal terhelve őt.

Hogy ne fordulhasson elő még egyszer ilyen szezon, amely nem a nyári élményektől, a szebbnél szebb tengerparti fotókról, a felhőtlen nyaralásokról szól, hanem a magukra hagyott utasokról, a reptereken uralkodó káoszról és a járattörlésekről...