Nem értik

A politika színpadán a Komámasszony, hol a stukker? hatalmi játszmáinak, a Száll a kakukk fészkére zárt osztályának és a Feketeország abszurd helyzeteinek jelenetei váltogatják egymást. Fekete napok az ülésnapok, és ez alól február 16-a sem volt kivétel, a pozsonyi parlament – 12 év után – módosította az állampolgársági törvényt, de az elfogadott törvénymódosítási javaslat lényegi változást nem hozott, továbbra sem lehet szabadon felvenni egy másik ország állampolgárságát.

Bár a szlovák sajtó könnyítésről és enyhítésről ír, azonban lényegi változás nem történt: a Szlovákiában élő magyarokat még mindig – akaratuk ellenére – meg lehet fosztani szlovák állampolgárságuktól, ha felveszik egy másik ország állampolgárságát.

A módosítás kapcsán enyhítésről csak azok esetében lehet beszélni, akik külföldre költöztek, például Magyarországra. Ők öt év után korlátozások nélkül felvehetik az adott ország állampolgárságát. Tehát a törvénymódosítás előnyösebb helyzetbe hozza a külföldön élő szlovák állampolgárokat, de megvonja ugyanazt a lehetőséget a Szlovákiában élő állampolgároktól, így a magyaroktól is.

Már Ficóék 2010-es ellentörvényének – az Orbán Viktor kormányának a határon túli magyarok egyszerű honosítására adott válasza – alkotmánybírósági értelmezése is gondot jelentett, nem is sikerült bizonyítani, hogy az elfogadott jogszabály nem alkotmányellenes. A Szlovák Köztársaság Alkotmányában az áll (első fejezet, első szakasz, 5. cikkely): Senki nem fosztható meg akarata ellenére a Szlovák Köztársaság állampolgárságától.

A tény után, hogy a szlovák állam csendben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva jogtalan vagyonelkobzást alkalmaz, a február 16-ai törvénymódosító javaslat elfogadása újabb jelzés a kisebbségnek, hogy a szlovák komplexus még mindig nagyon erős. Újabb alkalmak, amikor a nemzetközi intézményeket tájékoztatni kell, még akkor is, ha a korábbi tapasztalatok ezen a téren nem is táplálnak nagy reményeket.

A szlovákiai magyar pártplatformok és civil szervezetek között egyetértés van a kettős állampolgárság jogi megítélését illetően. (Az a kérdés, hogy kell-e, illetve mire kell egy másik ország állampolgársága – jogi szempontból mellékes.)

Zuzana Čaputová köztársasági elnök, ha valóban mindenki elnöke, akkor alkotmányossági vizsgálatra küldi a parlamentben megszavazott törvényt.