Munkatábor

Sajnálatos, de érthető. A parlamenti választások közeledtével egyre több párt próbálja kihasználni a menekültválságot arra, hogy félelemkeltéssel szerezzen szavazatokat. De azt, hogy mit is takar, mentálisan mire hasonlít valójában ez a menekültellenesség, a legjobban A Mi Szlovákiánk Néppárt (Ľudová Strana Naše Slovensko) tevékenysége mutatja. A Marián Kotleba által vezetett párt választási kampányának központi témájává vált az uszítás a migránsok ellen, akik sose jártak itt. „Nem adjuk az országot a menekülteknek” – áll a párt óriásplakátjain. A mi Szlovákiánk Néppárt nemrég petíciót is indított, valamint tüntetést szervezett a maroknyi szír katolikus család szlovákiai befogadása ellen, amire a szlovák kormány önként vállalkozott. A párt tagjai és szimpatizánsai transzparenseiken hirdették a menekültellenes tüntetésükön: „Nem adjuk szülőföldünket – megvédjük azt!” Hajrá – gondolom a magyarok és a cigányok után a bevándorlókkal szemben is „sikeres” lesz ez a kezdeményezés.

Emellett a „cigány extrémizmus” elleni fellépés szintén kiemelkedő szerepet játszik a párt kampányában. Internetes oldalán azt írja, véget vet a „cigány élősködők” pozitív diszkriminációjának. Egyes jelöltjeik munkatáborokba küldenék a lakosság egy részét és parazitákról beszélnek, akiknek szerintük rá kell koppintani az ujjára. „Ellátjuk az aszociális elemek és a tolvaj politikusok baját, munkatáborokba küldjük őket!” – olvasható a párt egyik plakátján. Ezt később a közfelháborodás miatt módosították és most már „csak” aktív munkaszabadságra küldenék ellenfeleiket. Egy másik plakátjuk viszont továbbra is a nácik 1932-es választási kampányát imitálja, és a „parazitákkal” szeretné felvenni a harcot.

Számomra egyértelmű, hogy az a retorika, ami a Szlovákiába ténylegesen soha meg nem érkezett menekültek ellen irányul, pont azoknak a pártoknak a portfóliójába illik a legjobban, akik a „parazitáktól” akarják megtisztítani az országot és a roma lakosság ellen lépnek fel. Akik az emberek gondjaiért mindig „másokat” tesznek felelőssé. Azaz a szélsőjobbhoz, nem pedig a politikai közép pártjaihoz. Éppen ezért bízom benne, hogy a választások után, amikor elülnek az indulatok, ez az uszító beszédstílus visszakerül oda, ahova valójában tartozik – vagyis a szélsőjobboldali internetes fórumok legaljára.